Elgondolkodtató, hogy egyes ellenzéki politikai vezetők, sőt a média is az ellenzék kudarcáról nyilatkozik az április 6-i választási eredmény kapcsán. Miért e letargia, e kiábrándultság? Az eredmény - a lényeget tekintve - megfelel a közvélemény kutatók előrejelzéseinek. Igaz, hogy a kormányváltó szövetségbe tömörültek vezetői a kormány leváltását tűzték ki célul, ami most nem következett be, alapvetően a Fidesz érdekét szolgáló választási jogszabály-módosítások miatt. Nem illik azonban elfelejteni, hogy a Fidesz az előző ciklusban egy millió valódi munkahely időarányos létrehozását ígérte; tervezte az államadósság érzékelhető csökkentését, amit még a magánnyugdíj elkobzásával sem valósított meg; igazságosabb közteherviselésről beszélt, közben nőtt a szegények, éhezők tábora stb. Mindezek ellenére nem kudarcról beszélnek, hanem Magyarország jobban teljesít!
Az is igaz, hogy a szövetség kormányváltást hirdetett (ennek előkészítése során persze hibákat is követtek el), de a közvélemény-kutatási adatok láttán sem hirdethették, hogy nincs esély kormányváltásra a már említett alapvető ok miatt. Mindkét tábor szavazásra buzdította a lakosságot, mégis csökkent a résztvevők száma. Ezért is csak várakozáson alulinak és nem kudarcként értelmezhető a választás eredménye. Szerintem az előttünk álló kormányzási ciklusban bizonyára mindenkinek lesz módja és indoka átgondolni: helyesen döntött-e április 6-kán, az ellenzékbe tömörült pártok pedig pótolhatják a választás előtt elmulasztottakat.
