Inkább az alkohol és nem az illegális kábítószer okozza a nagyobb függőséget Magyarországon - derül ki a Global Drug Survey, azaz a Globális Drogvizsgálat friss kérdőíves kutatásából. Ezt az idén elsőként töltötték ki magyarok is, több mint 3200-an. Világszerte több mint 78 ezer ember írta le tapasztalatait a kábítószerek kapcsán, anonim módon. A hazai válaszokat az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, Demetrovics Zsolt, valamint Mervó Barbara dolgozta fel.
A legnépszerűbb bódító szer messze az alkohol: nemzetközi szinten a válaszadók 90 százaléka, míg a magyarok 94 százaléka ikszelte be, hogy fogyasztott már életében szeszt. Ehhez képest a magyaroknak "csupán" 54,5 százaléka írta, hogy legalább egyszer életében használt már valamilyen illegális drogot. A legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is a marihuána a legnépszerűbb: a válaszadók 37,6 százaléka legalább egyszer élt vele tavaly. Magas azoknak a száma is, akik az életükben kipróbáltak már valamilyen utcai drogot - a magyarok 77 százaléka ilyen. A válaszolóknak mindössze fél százaléka még semmilyen anyaggal nem élt.
A nemzetközi drogteszt érdekessége, hogy olyan mindennapi élvezeti cikkekre is rákérdeztek, mint a dohány, vagy az energiaital, és a magyarok mindkettő fogyasztásában ,,jobban teljesítenek": előbbit a válaszolók 61,5, utóbbit 50 százaléka jelölte meg szenvedélyeként. Bár a kérdőívet főleg európai országokban töltötték ki, szembeötlő, hogy többen adtak választ Magyarországról, mint például Hollandiából (2800-an), Franciaországból (2000-en), Dániából (1500-an) vagy Portugáliából (mindössze 630-an), a maga 22 ezres részvételével a legnagyobb arányban Németország szerepelt.
A drogbeszerzés forrásaként a magyarok elsőként dílereket, illetve a barátokat jelöltek meg, de a fűnél 2,7 százalék válaszoló saját termesztést adott meg. Egyébként viszonylag sokan (85 százalék) vallják magukat alkalmi fűfogyasztóknak, 3 százalék pedig gyógyászati célból él vele. A kutatásból az is kiderül, hogy a kábítószert fogyasztó fiatalok nehezebben fordulnak orvoshoz Magyarországon, mint a többi vizsgált országban, nem bíznak ugyanis az ellátórendszer diszkréciójában, akkor sem könnyen kérnek segítséget, ha komoly baj van.
Ezzel szemben az alkoholfogyasztásban jóval liberálisabbak vagyunk: bár 46 százalék maga is úgy látja, hogy ivási szokásaival az egészségét kockáztatja, 54 százalék szerint kár aggódni. A válaszadók 46 százalékával fordult elő tavaly, hogy másnaposan ment dolgozni. Ez Írország után a második legnagyobb arány. A megkérdezettek 12 százalékával havonta legalább egyszer az is megtörtént, hogy nem tudta abbahagyni az ivást, ha egyszer elkezdte, 8,8 százalék pedig arról is vallott, hogy alkoholizálása miatt vagy saját maga, vagy a társaságában valaki megsérült. Azoknak azonban, akik a válaszaik alapján komoly alkoholgondokkal küzdenek, csak a 24,7 százaléka gondolja, hogy ivási szokásai átlagosak vagy az átlagnál enyhébbek; igaz, hogy csak 3,2 százalék került sürgősségi betegellátásba a szesz miatt, ami az összes alkoholfogyasztó között mindössze egy százalékos arány, ez nagyjából a globális átlag.
A drogteszt magyar vonatkozású eredményeiről szerettük volna megtudni az egészségügyi államtitkárság véleményét is, főként azt, terveznek-e készíteni nemzeti alkoholstratégiát, hiszen a válaszok alapján égető szükség volna rá. Különösen, hogy a WHO szerint évente legalább hatezer az alkoholhoz köthető halálesetek száma. Az államtitkárságról egyelőre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jövő hétnél hamarabb nem tudnak válaszolni, kérdéseinket "háttérintézményeik" vizsgálják.