A keresztet ilyenkor végigviszik a 14 stáción. Ferenc pápa keresztúti meditációjában kifejtette, Krisztus a rászorulók, a szenvedők, a társadalomból kirekesztettek oldalán áll. A keresztút stációihoz Giancarlo Maria Bregantini érsek írt elmélkedéseket. A főpap fiatalkorában kétkezi munkásként dolgozott. A „munkanélküliek apostolának”, valamint a maffia kemény bírálójának tartják. Meditációjában kifejtette, hogy Krisztus sebei a körülöttünk élők szenvedései metaforájának is tekinthető.
A világ egyes országokban sajátos szokásokkal emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. Ezek közül a Fülöp-szigeteki keresztre feszítések és önkorbácsolások a legismertebbek. Országszerte több városban sok tucatnyian feszítik keresztre magukat, hogy átéljék Krisztus szenvedéseit. A manilai katolikus egyház azonban nagyon ellenzi ezt a szokást. Az helyi egyházi vezetés úgy véli, hogy ezek a keresztre feszítések sokkal inkább a helyi médiumoknak szólnak. A keresztre feszítések hagyománya különösen az északi Pampanga tartományban vált elterjedtté.
Ma tartják a nagyszombati szertartásokat a világban. A pápa este fél kilenckor vezeti a húsvéti vigília szertartását a Szent Péter bazilikában. Ami további programjait illeti, húsvét vasárnap délelőtt negyed 11-kor Ferenc pápa ünnepi szentmisét mutat be a Szent Péter téren. Délben a bazilika központi erkélyéről Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a földkerekségre.
„Csonka misét” tartanak
Nagypénteken úgynevezett „csonka misét tartanak, amely három részből áll: az igeliturgiából (olvasmányok és könyörgések), a kereszt előtti hódolatból és a szentáldozásból. Az igeliturgia során felolvassák Krisztus szenvedésének történetét. A kereszthódolat során a hívek egyenként járulnak a kereszt elé, s térdhajtással, illetve egyes templomokban a kereszt megcsókolásával fejezik ki csodálatukat. Hamvaszószerda mellett nagypénteken tartják a legszigorúbb böjtöt.
