Descsicja szavai szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.
Az ukrán külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök még március 4-én határozottan tagadta, hogy a Krímben orosz katonák lennének, csütörtökön viszont nyilvánosan beismerte ezt, hozzátéve, hogy Oroszország fegyveres erői a terület hovatartozásáról március 16-án tartott népszavazás lebonyolításában segédkeztek.
"Az orosz elnöknek ez a beismerése végérvényesen eltemette azt a mítoszt, miszerint a népszavazás a krímiek legitim akaratkinyilvánítása volt. Ezután a következő lépésnek annak kell lennie, hogy Oroszország elismeri, a referendumot egy külföldi, ráadásul olyan állam katonáinak gépfegyverei árnyékában tartották meg, amely érdekelt a szavazás eredményében. Ezt pedig annektálásnak nevezik a nemzetközi jogban" - fejtette ki a külügyminiszter.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben a parlament pénteki plenáris ülésén megismételte, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket. Szavai szerint erről kész javaslatot a parlament elé terjeszteni, ha azt a törvényhozás valamennyi frakciója támogatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amnesztia nem terjedhet ki azokra, akik súlyos bűncselekményeket hajtottak végre a kelet-ukrajnai megmozdulások közepette.
A kormányfő emellett kijelentette, hogy a genfi megbeszélésen a négy résztvevőből három a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti. Szavai szerint leszögezték, hogy semmilyen körülmények között nem fogadják el a Krím Oroszország általi bekebelezését. "A követelésünk nem változott: a Krím Ukrajna része kell, hogy maradjon" - szögezte le Jacenyuk.
