vallás;katolicizmus;Giordano Bruno;

Fotó: Népszava, Göbölyös N. László

- Közel van Giordano Bruno rehabilitálása?

Frei Betto brazil dominikánus szerzetes, a felszabadítási teológia híve és hirdetője, akit 1969-ben megkínoztak a katonai junta börtöneiben, a közelmúltban találkozott Ferenc pápával és az audencián szóba került két máig „eretneknek” tartott egykori tudós, Giordano Bruno és Eckhart mester rehabilitálására.

Mint Betto a Corriere della Serának elmondta, a beszélgetés során a Szentatya kezeibe helyezte a szellemtörténet e két nagy alakjának ügyét, mire a pápa mosolyogva bíztatta, hogy ”imádkozzon értük.”

 Az 1600. február 17-én a római Campo dei Fiorin máglyán elégetett csillagász ügye már másfél évtizede foglalkoztatja a római katolikus egyházat. 1998-ban Carlo Maria Martini bíboros, a nem hivőkkel a tudomány és a hit kérdéseiben folytatott párbeszéd fórumán arra szólította fel a jelenlévőket,hogy újra gondolják át Giordano Bruno alakjának értékelését, mondván, ez egyike lehet azoknak a kritikai felülvizsgálatoknak, amelyeket az Egyház meg akar tenni ennek az évezrednek a végén. Erre azonban azóta sem került sor.

Kevésbé ismert  Eckhart mester (1260-1328) ügye. A filozófust, akinek nagy hatása volt a német filozófiára Hegeltől Schopenhauerig, halála után egy évvel 1329-ben egy pápai bulla szintén eretnekként ítélte el.

 A brazil teológus emlékeztette a pápát, hogy II. János Pál 1992-ben bocsánatot kért Galilei számára (a teljes rehabilitáció 2009-ben történt meg) és  az Egyház ugyanezt megteheti Giordano Bruno  és Eckhart mester esetében is.

 Frei Betto találkozott már Ferenc pápával azon a misén,  amelyet a katolikus egyházfő 2013. szeptember l-én pontifikált Gustavo Gutiérrezzel, a felszabadítási teológia atyjával, beszélgetni azonban nem volt alkalma vele.. Ezért most köszönte meg azt a levelét, amelyet januárban küldött Braziliába a bázisközösségek 13. találkozójára.

 “A levélben elmagyaráztam - mondta - hogy mi nem nevezzük magunkat mozgalomnak, ahogy ő írta. Számunkra a közösségek az egyház jelenlétét jelentik a bázison és az Egyház bázisát. Azt is kértem tőle, hogy szerető atyaként mindig folytasson párbeszédet szerető lányával, a felszabadítási teológiával, amely jót akar az egyháznak.

 És a marxista elhajlások? - kérdezte a lap a teológustól, aki így válaszolt: „Ostobaságok. Amellett, hogy nem létezik  vegytiszta teológia, az a helyzet, hogy volt egy népi forradalmakkal teli háttere, mint Nicaraguában vagy Salvadorban,de a felszabadítási teológiát sohasem manipulálták és soha nem provokált szakadást. Ezek mindig jobbról érkeztek, gondoljon  Marcel- Francois Lefebvre francia érsekre.” – mondta Betto  és idézte Helder Camara brazil érsek szavait: „Ha kenyeret adok egy éhezőnek az emberek azt mondják, szent vagyok. Ha megkérdezem, hogy ez az ember miért éhezik, azt mondják, kommunista vagyok”.

 A brazi1 teológus egy latin mondással búcsúzott Ferenc pápától, hogy „a szegényektől távol nincs üdvözülés”./ extra pauperes nulla salus/”. „Egyetértek” - felelte a pápa.

 Giordano Bruno szobra immár 125 éve  áll az ősi római piactér közepén, talapzata ma fiatalok kedvenc randevúhelye. Az emlékmű viharos körülmények között került felállításra. Az 1880-as évek elején egy nemzetközi bizottság, amelynek többek között Victor Hugo, Herbert Spencer brit filozófus és Silvio Spaventa olasz szenátor volt tagja, kezdeményezte az emlékművet, a római katolikus egyház azonban évekig szembeszállt az elképzeléssel. 1888. januárjában a rendőrség vert szét egy, a szobor felállításáért rendezett diáktüntetést Bruno egykori máglyájának színhelyén. 1888 decemberében azonban a városi tanács engedélyt kapott Francesco Crispi kormányfőtől, hogy a Campo dei Fiorin leleplezzék Ettore Ferrari szobrász alkotását. Az avatásra 1889. június 9-én került sor. XIII. Leó pápa egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja Rómát, az avatást követően egész nap térden állva imádkozott Szent Péter szobra előtt, hogy a katolikus vallást ért durva sérelemért engesztelést nyerjen. Talán van remény, hogy a vallás és a tudomány harcának egy újabb szégyenfoltja kerül a történelem süllyesztőjébe.

 

 

Horvátország az 1991-1995-ös délszláv háborúban elrabolt horvát kincsek visszaszolgáltatását kérné Szerbiától az európai uniós csatlakozás támogatásáért cserébe - írja a Vecernje Novosti című szerb napilap.