Jövő keddig gyűjthetik az aláírásokat a pártok azért, hogy a május 25-i EP-választáson szerepeljen a listájuk a szavazólapon. Hivatalosan 36 párt jelezte, hogy versenybe szállna a 751 tagú EP-ben Magyarországot megillető 21 uniós mandátumért, ám időközben 2 jelölőszervezet már visszalépett. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár érvényes ajánlása szükséges.
Ennek összegyűjtése pedig - legálisan legalábbis - igen komoly kihívásnak bizonyult az országgyűlési választások előtt néhány szervezetnek. Az áprilisi voksolásra mintegy 80 párt jelentkezett, országos listát azonban csak 18 tudott állítani, pedig ehhez elég volt 13 500 ajánlás is. Emlékezetes: miközben a parlamentbe bejutó LMP-nek csak az utolsó pillanatban sikerült összegyűjtenie elegendő aláírást, a 4K! pedig elvérzett a "megmérettetésen", az egyéni jelöltenként 500 aláírást jelentő feltételt több mint egy tucat olyan párt is teljesítette, amelyeknek korábban a nevét sem ismerte senki. Ezek a pártok mind állami kampánytámogatásban részesültek jelöltjeik és országos listájuk után, így több százmillió adóforintot költhettek.
Az indulásnak ezúttal nem a pénzhez jutás a mozgatórugója, hiszen az EP-választáson résztvevők számára egyetlen fillérnyi állami támogatás sem jár. A pártok annyit költhetnek, amennyit akarnak, hiszen a hatályos jogszabály semmilyen korlátozást nem tartalmaz ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a parlamenti választáson történtek azt is bizonyították, hogy a "kamupártok" tömeges indulása leginkább a Fidesznek kedvezett, hiszen több kiélezett választókerületi versenyben rontotta a baloldali szövetség esélyeit egy-egy összetéveszthető nevű jelölőszervezet feltűnése.
A kormánypártok nem is reagáltak az ajánlásokat érintő gyanúra, a választás tisztaságáért felelős - a Fidesz által kinevezett - állami vezetők pedig bagatellizálták a visszaéléseket, miközben jelenleg is folyamatban vannak rendőrségi nyomozások amiatt, hogy bizonyos kispártok tömegesen élhettek vissza a választók személyes adataival, sőt, tanúk és bizonyítékok sora erősíti ezt a gyanút. Így fordulhat elő, hogy több, a parlamenti választáson már leszerepelt, azaz a leadott ajánlások számánál jóval kevesebb szavazatot szerzett párt indulhat el ismét (lásd táblázatunkat), akár ugyanazokat a támogató aláírásokat leadva a Nemzeti Választási Irodának, amelyeket korábban is.
Az is biztos, hogy a szavazófülkékben csak a pártok listájáról döntenek a választók, az ország ezúttal egyetlen választókerület, így közvetlenül a listán kapott szavazatok arányában juthatnak EP-mandátumhoz az egyes szervezetek, legalábbis az ötszázalékos bejutási küszöb felett.
Eltér az országgyűlési voksolás szabályaitól az is, hogy minden magyar lakcímmel rendelkező, uniós állampolgár részt vehet az EP-választáson. A szavazók még öt hétig kérhetik átjelentkezésüket egy másik településre, vagy külföldre, a szavazóköri névjegyzékeket ugyanis csak május 23-án délután 16 órakor zárják le. A választási irodák az EP-választáson is külön szavazókört jelölnek ki az átjelentkezéssel szavazók számára, a kettős állampolgárok viszont, ha nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, csak otthon voksolhatnak, feltéve, ha uniós tagállamban élnek.
Van, aki már leadta
Már a múlt héten összegyűjtötte a szükséges számú érvényes aláírást az MSZP, csütörtökön pedig leadta közös EP-listáját és ezzel együtt az ajánlóíveken összegyűjtött 55 ezer aláírást a Fidesz-KDNP is. Bejelentette az Együtt-PM is, hogy sikerült összegyűjtenie az ajánlásokat, a szövetség nyilvánosságra hozta EP-listáját, melyet Bajnai Gordon vezet. A volt kormányfő már jelezte: nem akar EP-képviselőként dolgozni, a listán második helyen szereplő Jávor Benedek az, aki egy sikeres választás esetén elsőként kijutna az uniós parlamentbe.