Két évvel ezelőtt írtam egy publicisztikát Pusztaottlaka fideszes polgármesteréről. Simonka Györgyről. Ezen annyira megmérgedt, hogy becsületsértés miatt följelentett. A bíróság(!) ezt "felminősítette", és immár rágalmazásért indíttatott eljárást.
Egyenesen a Budapesti Nyomozó Ügyészség látott munkához a szövevényes ügyben, de akadt tennivalója a rendőrségnek is. Kétszer is kihallgattak, rabosítottak, ahogyan egy magamfajta bandita esetében ez természetes is. A napokban kaptam az értesítést: augusztusig meghosszabbítják a nyomozást, mert még tanúk kihallgatására is szükség van (egy véleménycikk esetében…).
Én csak firkálgattam bűnösen, ahelyett, hogy verset írtam volna hozzá. Szerencsére megtette helyettem a Költészet napjára Növényi Norbert. A "múzsa" ki is rakta az oldalára. Íme pár sor belőle:
"Nem lázad benne a bú, nincs harag lelkében/ Bátor szíve viszi előre élete minden percében/ Sötét erő mely vesztét kérné, felbukik nyomban (…) Melegség önti el szívét, ha körülötte mindenki nevet (…) Elhivatott ifjú képviselő ő és nem valami furcsa különc/ György a neve, Simonka, kit már sok ember ismer hírből..." - satöbbi, satöbbi.
Melegség önthette el szívét, mert a vers olvastán körülötte mindenki nevetett. Annyira, hogy hamarosan el is tüntette - de az internet nem felejt. Sújtson bár a törvény szigora, és dolgozó népünk megvetése, de azért ez többet ártott neki, mint az én cikkentyűm. Viszont jó tudni, hogy kinevettetését nem bízza már idegenre Simonka úr.
