A kordonbontó nyers erő után a jog eszközét is bevetik a Szabadság téren több mint egy hete demonstrálók - jelentették be a szervezők keddi nemzetközi sajtótájékoztatójukon. Az Orbán-kormány által - minden bel-és külföldi tiltakozást figyelmen kívül hagyva - a térre erőszakolt '44-es német megszállási emlékmű elleni tiltakozás folytatása és intézményesítése mellett a civil szervezet létrehozását más is motiválta. Mint az egyik alapító, Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes elmondta, a szervezet azon a ponton fogja a hatalmat támadni, amiben úgy gondolja, hogy a legerősebbek: a jogban.
A szervezet - a Szabadság téri demonstráció-sorozat állandó résztvevőjeként és a Dunagate-botrány kirobbantójaként is ismert Lovas szerint - be fogja bizonyítani, hogy amit a hatalom tesz, az tételes jogsértés. A tervek szerint azok érdekében is készek a jog eszközével fellépni, akiknek elvették a magánnyugdíj-megtakarítását vagy a földjét. Lovas utalt arra is, ő egyike azon tiltakozóknak, akiket a rendőrség garázdasággal, rongálással, tehát valamiféle bűncselekménnyel gyanúsított meg a tiltakozó akció miatt. Megírtuk, őt falfirkálás miatt rabosították is: lefotózták és ujjlenyomatot vettek tőle, miután a tervezett emlékmű köré vont kordont takaró fóliára festékszóróval felfújta: "itt náci emlékmű nem fog épülni".
Ugyanis míg hét éve Orbán Viktor egy halk ejnye-bejnyével megúszta a Kossuth téri kordonbontást, most azokat is kriminalizálják, akik festékszóróval üzeneteket fújtak a kordont borító nejlonra. Így tett például pénteken Magyar Fruzsina dramaturg - Magyar Bálint testvére és Mécs Imre felesége - is, aki emiatt gyanúsított lett. Szintén gyanúsítottként idézték az V. kerületi kapitányságra lapunk karikaturistáját, Pápai Gábort is, amiért Orbán-fejet rajzolt a fóliára. A keddi kordonbontó akció után is több idézést átadtak a nyomozók a helyszínen - köztük Mécs Imrének.
Megírtuk, azzal, hogy a parlamenti választás után mindössze két nappal a munkások hozzáláttak a munkaterület elkerítéséhez, Orbán Viktor és kormánya becsapta a Mazsihiszt. A tervezett emlékművel szembeni aggályainak hangot adó szervezetnek küldött válaszában februárban a miniszterelnök még azt ígérte, hogy a választás és a húsvéti ünnepek után tárgyalnak a kérdésről, ám az egyeztetést be sem várva kezdtek bele a munkába. Heisler András Mazsihisz-elnök jelezte is, "ha a miniszterelnök semmibe veszi saját ígéretét, akkor nincs tárgyalási alap".
Az emlékmű elleni tiltakozásul a napokban lemondott a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjáról Zoltai Gusztáv. Lapunknak korábban úgy fogalmazott: "Amit építenek estig, azt az állampolgári engedetlenség jeleként, ha kell, lebontom reggelig, még ha börtönbe is csuknak érte - holokauszt-túlélőként legfeljebb 70 év után ismét bezárnak". A téren demonstrálók a mindennapi bontással, vagyis az aktív "polgári engedetlenséggel" egyelőre hatékonyan akadályozzák az építkezést, hiszen a munkásokat - akik egyelőre a mélygarázs födémjének erősítésén dolgoznának - a kordon újraépítése lelassítja.
Megemlékezések az évfordulón
A holokauszt megemlékezések minden évben három időpont köré szerveződnek: január 27-e a nemzetközi, április 16-a a magyar, augusztus 2-a pedig a roma holokauszt emléknapja. Április 16-át Pokorni Zoltán akkori fideszes oktatási miniszter javaslatára 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján nyilvánította emléknappá az Országgyűlés. Azért ezt a dátumot választották, mert 1944-ben április 16-án kezdődött meg a hazai zsidóság gettóba zárása.
Budapest: Gyertyagyújtás és főhajtás a pesti alsó rakparton, a Cipők emlékműnél - részt vesz Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán
Budapest: A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja a páva utcai Holokauszt Emlékközpontban
Pécs: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban
Makó: Gyermekáldozatok és gyermekmentő tanárok emléktáblájának avatása a makói József Attila Gimnáziumban