Az államfőnek az olasz közszolgálati televíziónak adott interjúja, amelyből a La Repubblica és a La Stampa is bőségesen idézett, egy nappal a strasbourg-i testület választások előtti utolsó plenáris ülése előtt hangzott el.
Napolitano úgy vélekedett, hogy „Európa sokak számára a megszorító politikát jelenti, de nem szabad elfelejteni, hogy az Unió azért született, hogy garantálja a békét a kontinensen. „Ezt a békét a 20. században kétszer is brutálisan lerombolták, és mindkét konfliktusban nagy szerepe volt a Franciaország és Németország közötti szörnyű ellentétnek. E két ország összebékítése az első mesterműve volt azoknak, akik létrehozták az egyesült Európát” – mondta.
Az olasz államfő elismerte, hogy az Európai Unió intézményeinek nem sikerült közvetlen kapcsolatot kialakítaniuk az európai polgárokkal, mindenekelőtt az információ terén, hogy érezhessék: valami módon részt vesznek a döntéshozatalban. Ez az egyik legsürgetőbb kérdés – hangsúlyozta Napolitano, aki szerint a csalódás abból is fakad, hogy az elmúlt évtizedekben példa nélküli válságra az Európai Unió későn, nehézkesen és több esetben vitatható módon reagált.
A választásokkal kapcsolatban az olasz elnök nagy előrelépésnek nevezte, hogy a szavazáson részt vevő pártok jelölteket ajánlhatnak az Európai Bizottság elnökének tisztségére és távlati tervként helyeselte azt is, hogy közvetlenül válasszanak európai államfőt. Ezzel is közelíteni lehet az európai polgárokat az Unióhoz.
Napolitano osztotta azokat az aggodalmakat, mely szerint a mostani választásokon megerősödhetnek az euroszkeptikusok, mert ezzel nehezebbé válna az európai intézmények munkája. „Ezzel együtt nem hiszem, hogy Európa visszafordulna a megtett úton. Még a legerősebb szándékkal sem lehet lerombolni azt, ami felépült a társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok terén, sőt még az igazságszolgáltatásban is. Az európai folyamat egyirányú út” – szögezte le az olasz köztársasági elnök.
Végül Napolitano, arra a felvetésre reagálva, hogy sok fiatalban vannak komoly kételyek az Unió iránt, hangsúlyozta: „A fiataloknak nem csupán perspektívákat kell nyitni az önmegvalósítás és a munka terén, hanem azt is garantálni kell nekik, hogy nem velük fizettetjük meg az idősebb generációk által felhalmozott adósságot.”