Összesen 126 billió eurónyi összeget adtak ki erre a célra, ami 1,9 százalékos csökkenést mutat. Ez azonban kissé csalóka adat, mert egyértelműen az Egyesült Államoknak, illetve iraki és afganisztáni kivonulásának köszönhető. Washington 7,8 százalékkal, 460 milliárd euróra csökkentette katonai kiadásait. Ha az országot nem számítanánk a statisztikába, úgy a kiadások 1,8 százalékkal nőttek volna. A SIPRI szakértője, Sam Perlo Freeman megállapította, hogy különösen a feltörekvő országokban költenek mind nagyobb összegeket a hadsereg fejlesztésére.
Szaúd-Arábiában különösen nagy növekedés figyelhető meg, hiszen tavaly 14 százalékkal emelte katonai kiadásait, 67 milliárd euróra. Ezzel a világon a negyedik helyre lépett elő. Bahrein, amely 2011-ben katonai erővel verte le a síiták lázadását, 26 százalékkal növelte hadi büdzséjét, Irak pedig 27 százalékkal. Ezek az államok 2004-hez viszonyítva megkétszerezték katonai kiadásaikat. A Közel-Keletről alkotott kép nem teljes, mert Iránról, Katarról, Szíriáról és az Arab Emírségekről nincsenek adatok.
Az afrikai országokban tavaly 8,3 százalékkal költöttek többet e célra. Algéria a listavezető, amely 7,5 milliárd eurót áldozott erre a célra. Az eltelt tíz évben az észak-afrikai állam 176 százalékkal emelte a katonai büdzsét. Eközben a gazdasági teljesítmény csak harminc százalékkal növekedett. Angola 2013-ban 36 százalékkal költött többet a szektorra az előző évhez viszonyítva, ezzel e tekintetben megelőzte a térség katonailag legjobban felszerelt államát, Dél-Afrikát. Angolában igen dinamikus a gazdasági fejlödés, főként az olaj- és földgázbevételeknek köszönhetően.
Kína tavaly 7,4 százalékkal emelte a katonai kiadásokat. Összesen 135 milliárd eurót költöttek a hadseregre. A térségben egyre kevésbé stabil az egyes szigetek hovatartozása miatti vita nyomán. Ezért a Fülöp-szigetek és Vietnam is többet költ a katonaságra. A SIPRI egy évvel korábbi jelentésében szintén arra mutatott rá, hogy elsősorban Ázsiában kezdődött jelentős mértékű fegyverkezési verseny.