Önkritikus, érzelmektől sem mentes szópárbaj folyt zárt ajtók mögött - ismerte el Mesterházy Attila az MSZP választmányának szombati ülése után. A pártelnök hosszan vázolta, hogyan néztek szembe a választási vereséggel a szocialisták, illetve hogyan kívánják megújítani a pártot. Mesterházy negyedórán át sorolta a vereséghez vezető hibákat, hiányosságokat, amelyeket a választmányi tagok is felróttak, hozzátéve: miniszterelnök-jelöltként, a kampány legfőbb irányítójaként vállalja ezekért a felelősséget.
A hibákat azzal kezdte, hogy nem voltak jelen a kistelepüléseken, civil kapcsolataik nem voltak kellően erősek, de voltak kampánytechnikai, ütemezésbeli, logisztikai problémák is. "Későn jött létre a szövetség a baloldali pártok között, kevés volt az idő az egységes kampányra" - tette hozzá Mesterházy, aki szerint ha egy évvel korábban jön létre az összefogás, mélyebb tartalmat is lehetett volna adni neki. Túl későn fogalmazták meg a konkrét választási ígéreteket, így azokat nehéz volt eljuttatni az emberekhez. De baj volt az is, hogy a baloldal programja "érzelmi azonosulásra kevés lehetőséget adott, nem bírt kellő hatással".
Az ülésen sokan említették nehézségként "a médiafelület hiányát". A pártelnök szerint az aktivisták ajtótól ajtóig folytatott kampánya hatékony volt ugyan, de nem tudta ellensúlyozni a Fidesz médiafölényét. A választmányon az is felmerült, hogy egyes társadalmi folyamatokat félreértelmeztek vagy nem értettek meg.
A rezsicsökkentésnek nem volt meg az ellenszere, "bonyolult választ adtunk rá" - idézte a zárt ajtók mögötti vitát a szocialisták elnöke. Hozzátette: az is gond volt, hogy az egykulcsos adózás nyerteseit elvesztették, akik pedig az általuk szorgalmazott többkulcsos adóval jól jártak volna, vasárnap otthon maradtak. "Farkasvakságban szenvedtünk, csak a saját közösségünkben mozogtunk, beleértve a miniszterelnök-jelöltet is" - mondta Mesterházy önkritikusan.
Hibaként értékelte a választmány a Jobbik "szabadon hagyását", azt, hogy megpróbálták karanténba zárni és nem vállalták a vitát, a konfrontációt. Így a szegényekhez a Jobbik ért el pozitívnak tűnő üzeneteivel, miközben azok többnyire szociális demagógiából építkeztek. Sőt, a szélsőjobboldali párt a "cigánykérdésről" a közbiztonságról "nem lakossági fórumokon, nem országos keretek között hirdetett elfogadhatatlan megoldásokat, hanem ajtóról ajtóra járva", miközben a baloldal oktatás-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai javaslatai sokkal nehezebben jutottak el a választókhoz.
Mesterházy szerint "hitelességi deficitben volt" a baloldal: nem hitték el, hogy meg tudják, akarják valósítani programjukat. A félelemből, apátiából nem tudták kimozdítani a szavazókat, és a Simon-ügy miatt is sok szavazót veszítettek.
Mesterházy bejelentette: mindezeket felismerve "radikális és mélyreható" változásokat indítanak el, de azonnal. Elkezdik a politikai tartalom újragondolását, a szervezet átalakítását és a szervezetépítést a kistelepüléseken, de nyitnak a civilszervezetek felé, illetve "alternatív nyilvánosságot" teremtenek, hogy ellensúlyozzák a "a Fidesz médiafölényét". A pártelnök azt mondta, nagy volt a várakozás, így nagy volt a csalódás, vélhetően ezért hangzottak el éles bírálatok is az ülésen.
Botka László, a testület elnöke bejelentette, május 31-én, az EP-választás után kibővített választmányi ülést tartanak, az önkormányzati voksolást követően pedig összehívják a tisztújító kongresszust. Miután várhatóan október 5-én lesz az önkormányzati választás, így a testület október 11-én hívja majd össze a soros kongresszust, amelyet várhatóan december elején rendeznek meg.
Botka szerint is szükség van tartalmi, politikai és szervezeti változásokra ahhoz, hogy a szocialista párt hatékonyabban képviselje a baloldali és demokratikus értékeket, és vonzóbb legyen azoknak, akik már kiábrándultak a kormánypártból, vagy csak ezután fognak. Mesterházy közölte: a kongresszuson újra elindul az MSZP elnöki posztjáért, míg Botka László ugyanerre a kérdésre úgy felelt: a választmányban nem foglalkoztak személyi kérdésekkel.
A négyórás ülésen, amely Mesterházy beszámolójával kezdődött, forrásaink szerint többen támadták a pártelnököt, mondván: fel kellett volna ajánlania lemondását a választási vereség miatt. Mások azért bírálták, mert kizárólag lojalitásuk alapján válogatta ki maga köré az embereit és a parlamenti frakciót is főleg ők alkotják majd.
Volt aki felvetette, hogy a jövőben válasszák szét a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot, és csak az lehessen frakcióvezető, akinek nem volt szerepe a 2010-es és 2014-es vereségben. Valaki be is dobta Kunhalmi Ágnes nevét lehetséges frakcióvezetőként.
Többen kiléptek a választmányból, lapunk értesülése szerint az egyik vidéki szervezet elnöke pedig lemondott posztjáról, amit az ülésen jelentett be. Zárszavában a pártelnök maradásra kérte őket.
Sokan ugyanakkor megvédték Mesterházyt és az "idősebb" generáció tagjait hibáztatták. Gúr Nándor alelnök állítólag azzal utasította vissza a pártelnököt ért kritikákat, hogy Horn Gyula óta ő az első baloldali elnöke az MSZP-nek, amire a résztvevők közül többen felzúdultak.
Még az ülés előtt Szekeres Imre azt mondta: a választás éjszakáján le kellett volna mondania a párt elnökségének, Hiller István korábbi pártelnök pedig kijelentette: személyi változást nem támogat a május végi európai parlamenti választás előtt. Az viszont nem derült ki szavaiból egyértelműen, hogy előre hozná-e az ősszel esedékes tisztújítást nyárra.