Miután az egyéni választókerületekben nem változott meg a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest, véglegessé vált, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett az új, 199 fős Országgyűlésben - a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.
Mint ismert, szombaton még a szavazatok körülbelül 1,5 százaléka várt feldolgozásra, hiszen a külképviseleteken, illetve a lakóhelyüktől távol, de Magyarországon szavazók - átjelentkezők - voksait múlt hétvégén nem számolták meg. Ez csak szombaton történt meg; korábban minden szavazókörben lezárva hagytak egy urnát, ezekbe keverték bele az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatait. A múlt héten még 16 egyéni választókerületben volt matematikai esélye arra, hogy az eredmény megváltozzon - így a Fidesz-KDNP kétharmada is kétséges volt - , ám a szombati számlálás nem módosított az egyéni győztesek személyén.
A legszorosabb verseny a budapesti 15-ös választókerületben alakult ki, itt Kucsák László, a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje 22 szavazattal vezetett Kunhalmi Ágnessel, a kormányváltók jelöltjével szemben. Ám az adatok szombati teljes feldolgozása után a különbség 60 szavazatra nőtt Kucsák László javára.
Ugyancsak szoros volt a verseny Miskolcon, a borsodi 2-es választókerületben, ahol a kormányváltók jelöltje, Varga László vezetett, mintegy 360 vokssal. A szombati összesítés után Varga előnye ugyan 238 szavazatra olvadt, ám az egyéni mandátumot így is ő nyerte el a fideszes Sebestyén László előtt.
A múlt vasárnapihoz képest tehát egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati szavazatszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott. A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján a Fidesz-KDNP országos listájára 2.264.730 (45,04 százalék), az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-ére 1.290.804 (25,67 százalék), a Jobbikéra 1.020.476 (20,30 százalék), az LMP-ére pedig 269.413-an (5,36 százalék) szavaztak. A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott az Országgyűlésbe.
Az úgynevezett nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22.058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg. A legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11.415-en. Kedvezményes mandátumot tehát nem szereztek, de mind a tizenhárom országos listát állító nemzetiség szószólót küldhet a parlamentbe.
Az április 6-i választás jogerős végeredményére ugyanakkor még várni kell; a most megállapított egyéni választókerületi eredmények ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a végeredmények jogerőssé válnak. A töredékszavazatok, az országos listás és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét ugyancsak az NVB állapítja meg legkésőbb április 25-éig.
Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.
