Barack Obama és Angela Merkel tegnap felszólította Moszkvát, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből. Az amerikai elnök telefonon egyeztetett a német kancellárral a kelet-ukrajnai helyzetről, ahol oroszbarát szeparatisták “Moszkva támogatásával” összehangolt kampányt folytatnak, melynek célja "izgatás, szabotázs és az ukrán állam destabilizálása". Tegnap lejárt az a határidő, melyet a kijevi hatóságok tűztek ki a Kelet-Ukrajnában közhivatalokat elfoglaló tüntetőknek az épületek elhagyására.
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7-csoport pénzügyminiszterei washingtoni tanácskozásukon nem fogadtak el újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Ugyanakkor az amerikai pénzügyminiszter figyelmeztette orosz kollégáját, az Egyesült Államok kész további büntetőintézkedések foganatosítására, ha Moszkva elmélyíti az ukrán válságot. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tegnap több mint száz magas rangú orosz tisztségviselőt sújtott beutazási tilalommal, amiért azok támogatták Vlagyimir Putyin elnök döntését a Krím-félsziget annektálásáról.
Ukrajna ígéretet kapott az Európai Uniótól, hogy segíti energiaszükségletei pótlását abban az esetben, ha Oroszország elzárná a gázcsapokat. “Kijev nem hajlandó politikai alapon kialakított, nem gazdaságos ár megfizetésére Moszkvának” - mondta az ukrán energiaügyi miniszter. Az orosz Gazprom áprilistól ezer köbméter földgázt a két hónapig érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett 485 dollárért szállítja Ukrajnának. Kijev ezért az EU-val kezdett tárgyalásokat egy fordított szállítási szerződésről. A tervek szerint a francia GdF Szuez vagy a német RWE energiakonszernekkel kötnének megállapodást, s így azok az Oroszországból importált gáz egy részét vezetnék vissza Kijevbe.
Jurij Prodan közölte, kis tételben képesek Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról is földgázt fogadni, ehhez azonban tisztázni kell bizonyos politikai kérdéseket.
