Az uniós jog szerint ugyanis a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek. Ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve. Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett.
Az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét. Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott.
Az Orbán kormány ezért újabb harcot hirdetett Brüsszel ellen, hogy megvédje a pálinkafőzés szabadságát, ami egyébként eleve helytelen kifejezés, mert háznál csak gyümölcspárlatot lehet készíteni. A pálinkatörvény ugyanis szigorú követelményeket támaszt ezzel a hungarikummal szemben, nem lehet bármilyen szeszes italt pálinkának nevezni. A szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ha a kabinet kibújna a döntés végrehajtása alól, azzal jelentős uniós pénzek folyósítása kerülhetne veszélybe.
A kormányzat intézkedését azonban sok, bár nem több száz, de legalábbis több tucat olyan családi vállalkozás megszenvedheti, amelyek például uniós forrásból alapították meg profi főzdéjüket, "pálinkaházukat". Ezek a vállalkozások a győztes pálinka-szabadságharc miatt beszűkült piacon csődbe jutva még azzal is számolhatnak, hogy ha nem teljesítik a támogatás feltételeit, kötelesek visszafizetni a beruházásra kapott összeget. Ez alól ugyan felmentést adhat a vidékfejlesztési miniszter, de abban az esetben a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell állniuk a számlát.
