Mint beszámoltunk róla, a luxemburg-i székhelyű testület a héten elmarasztalta Magyarországot. A döntés értelmében megsértették a személyes adatok védelméről szóló uniós irányelvet, miután mandátuma lejárta előtt menesztették az MSZP-SZDSZ többségű Országgyűlés által, hatéves időtartamra adatvédelmi biztossá választott Jóri András, mert tisztsége az új alaptörvény 2012-es hatályba lépésével megszűnt.
Az indoklás szerint a tagállamok által kijelölt adatvédelmi hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az adatvédelmi hatóságok megbízatásának időtartamát.
Bár az új alaptörvény az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) - amelynek élére Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Péterfalvi Attilát nevezte ki az államfő -, az Európai Bíróság főtanácsnoka korábban úgy fogalmazott: a gyakorolt feladatkör szempontjából a két szerv, az adatvédelmi biztos intézménye és a NAIH azonosnak minősül.
A bíróság ítéletéből Jóri András szerint pedig az következik, hogy őt magát ki kell nevezni a NAIH élére, és mandátumát a bíróság döntéséig eltelt csaknem két és fél évvel kellene meghosszabbítani, vagyis 2014 helyett 2016-ig.
A strasbourg-i Emberi Jogi Bíróság - a 2011-es egyházügyi törvény alapjog-ellenességét megállapító - ítéletéről a KIM azt közölte: a végzés nem jogerős, Magyarországnak lehetősége van három hónapon belül fellebbezni. "Egyelőre mindkét ítélet részletes szakmai vizsgálata folyik, ezt követően születhet meg a kormányzati álláspont mindkét kérdésben" - közölte lapunkkal a minisztérium.
