Hát azért csak Orbánra fogok szavazni, ha már megadta nekem a szavazati jogot - mondta házigazdám Madéfalván, amikor a kettős állampolgárságra terelődött a szó.
Senki nem lepődhetett meg, hogy a külhoniak 95 és fél százaléka a Fideszre szavazott, illetve legfeljebb azon, hogy a Jobbik nem szerepelt jobban, csak két százalékot ért el. Persze nézhetjük onnan is, hogy a Romániában élő magyaroknak becslések szerint csak a 13 százaléka szavazott, és mégis ez tette ki a levélszavazatok zömét.
Az alacsony részvételben alighanem nagyobb szerepe volt az érdektelenségnek, és hogy a Fidesz a legutóbbi időkig mindent megtett Erdélyben az RMDSZ gyengítéséért, mint a bölcs belátásnak, hogy nem ildomos beleszólni egy másik ország irányításába, még ha ugyanahhoz a nemzethez tartozunk is.
Van, lenne tehát tere a baloldalnak a határon túl is. Márpedig úgy tűnik, mintha erről a témáról lemondtak volna, és nem csak a pártok. A balos, liberális polgárok körében egyre gyakoribb az a nézet, hogy még túristaként sem utazunk Erdélybe, mert az valami gyanús, jobbos vircsaft. Nagy butaság, nemcsak azért, mert rengeteg látnivalóról, élményről mondanak le, hanem azért is, mert mások megismerése hasznos, még akkor is, ha másra szavaznak.
Az MSZP egyszeri föllángolása tavaly januárban aligha nevezhető következetes politikának, a Kolozsvárra kihelyezett elnökségi ülés előtt és után nem sok minden történt.
Szóval ideje lenne a baloldalnak kitalálnia, mit mond a határon túliaknak. Közvetlenül az után, amikor kitalálja, mit üzen a határon belülieknek.