A CEZ még évekkel ezelőtt írt ki 10-15 milliárd dollár értékű pályázatot a temelíni atomerőmű bővítésére, két újabb, egyenként 1200 megawatt teljesítményű reaktor építésére. A tender jelenleg már a végső szakaszban volt, a pályázók közül az amerikai Westinghouse és a cseh-orosz MIR 2000 konzorcium maradt versenyben, amelyben az orosz felet az a Roszatom képviseli, amellyel a magyar kormány versenytárgyalás nélkül szerződést írt alá a paksi atomerőmű bővítésére. A CEZ-nek a végső döntést az idén kellett volna meghozni. Az eredeti elképzelések szerint a jövő évtől 2025-ig tartott volna a bővítés.
A CEZ végül azért döntött úgy, hogy nem bővítik a létesítményt, mert az állam nem vállalt garanciát az építkezésre, elsősorban a költségvetést és az adófizetőket érintő jelentős terhekre hivatkozva. Elemzők szerint azonban a döntéshez köze lehet a krími orosz területfoglalásnak is. Támogatás nélkül a projekt nem lett volna rentábilis, egyes tanulmányok szerint az erőmű teljes élettartama alatt 115 euró/megawattóra ár lenne szükséges ahhoz, hogy a beruházás nullszaldós legyen. Ezzel szemben jelenleg az azonnali kerekedésben a piaci árak Csehországban valahol 40-50 euró környékén mozognak. ( Hasonló a helyzet az új paksi reaktorok esetében is.)
A cseh atomerőmű bővítés az utóbbi időszakban a Mol-nál is forró témává vált, miután az év elején a CEZ birtokában lévő, jelentős mennyiségű Mol-részvényre vonatkozóan (hét százaléknyi pakett) járt le a hazai olajtársaság vételi opciója. A cseh energiacégnek ezt követően elviekben lehetősége lett volna értékesíteni a pakettet, azonban ez a kockázat végül elhárult, ugyanis a CEZ átváltható kötvényeket bocsátott ki, melyek 2017-ben járnak majd le és a Mol részvényeire lesznek átcserélhetők.
A Roszatom nem csak a cseh atomerőművi beruházás miatt aggódhat. A hírek szerint előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy az amerikai fűtőanyag kerülhet az ukrajnai atomerőművekbe. Az orosz állami atomipari cég közölte: aggasztja a döntés politikai háttere, amely alapján a Westinghouse amerikai fűtőanyaggyártó vállalat ismét szállíthat Ukrajnába.
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése alapján Szergej Kirijenko, a Roszatom Állami Konszern vezérigazgatója beszélt a tervezett ügyletről egy moszkvai fórumon. Kirijenko hangsúlyozta, hogy az atomenergetikai ipar számára a biztonság prioritást élvez, ezért kulcsfontosságú feltétel, hogy a döntéseket átgondolt technológiai és műszaki feltételek mentén hozzák meg és nem kívánatos, hogy a döntésekbe politikai aspektusok keveredjenek. Kirijenko korábbi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a Westinghouse fűtőanyaga nem biztonságos.
Sajtójelentések szerint az ukrán erőműveket üzemeltetető NAEK Energoatom szerződést készül kötni a Westinhouse-szal amerikai fűtőanyag szállításáról három ukrán reaktor számára. Korábban a Dél-Ukrán Atomerőmű két blokkjában próbaüzemben már használták amerikai fűtőanyagot, de a kazetták deformációja miatt a nukleáris hatóság utasítására kirakták azt. Ezután Csehország sem kívánt vásárolni amerikai fűtőanyagot.
