Heisler András emlékeztetett arra: tiltakoztak az ellen, hogy Budapest egyik fontos közterén olyan emlékművet állítsanak fel, amelynek az üzenetét hamisnak tartják. A Mazsihisz azon túlmenően, hogy az álláspontját markánsan megfogalmazta és megfogalmazza, más akciót nem kezdeményezett, és formálisan nem csatlakozott egyik megmozduláshoz sem.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy nincs akkora erejük a civil mozgalmaknak, hogy a hatalom akaratát megakadályozzák, ha az fel akarja építeni az emlékművet, akkor fel is építi, "mi meg nagy ívben el fogjuk kerülni".
Felhívta a figyelmet arra: a kormányzat kommunikációja szerint a német megszállás összes áldozatának akarják emelni az emlékművet, ez pedig a Mazsihisznek azért nem felel meg, mert ebbe beletartozhatnak azok is, akik az áldozatokat eredetileg üldözték, de a későbbiekben ők is áldozattá váltak. "Ezen a helyen és ebben az időpontban ezt a szobrot" ne valósítsák meg - jelentette ki.
Mint mondta, a kormányzat és a Mazsihisz között felmerült kérdésekkel kapcsolatban mindig a párbeszédre helyezték a hangsúlyt, de egyelőre nem keresték meg őket, most pedig még az Orbán Viktor miniszterelnök által februárban levélben kért türelmi időben vannak.
A Mazsihisz elnöke kitért rá, hogy a helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztávnak, a szervezet ügyvezető igazgatójának szerdai hatályú lemondásához.
Zoltai Gusztáv lemondását azzal indokolta, hogy az idén betölti 79. életévét, és munkakörének ellátása egyre nagyobb megterhelést jelent számára. Az indoklásban az is szerepel, hogy "mint holokauszttúlélő számára a Magyarországon kialakult közéleti légkör olyan, amelyben nem kíván a továbbiakban a zsidó közösség vezetője lenni" - ismertette Zoltai Gusztáv levelét a Mazsihisz elnöke.
Heisler András összegzése szerint Zoltai Gusztáv döntésében szerepet játszhatott a személyes megfontolás, illetve egészségi, szakmai meggondolások, valamint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása és a jövőbeli feladatok ismerete is.
Megjegyezte: Zoltai Gusztávnak a napokban volt egy nagyon indulatos nyilatkozata a német megszállás áldozatainak a fővárosi Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatban.
A Mazsihisz elnöke kiemelte: a sajtóban elterjedt híresztelésekkel ellentétben a Mazsihisz mostani átvilágítása nem érintette sem a Kozma utcai temető, sem a Zsidó Múzeum liftberuházásának ügyét, ugyanis ezek 2011-ben zajlottak, az átvilágítás pedig nem ezzel az időszakkal foglalkozott, az szervezeti, jogi, gazdasági területen zajlott. Az átvilágítást az általuk kiírt pályázaton győztes cég végezte el jó minőségben - tette hozzá.
Elmondta, hogy a vasárnapi vezetőségi ülésen tárgyalják meg, miként választják meg a Mazsihisz új ügyvezető igazgatóját.