"Mit csinál Edward király, angol király? Mihez ne fogjon senki könnyelműen? Mi történik őszi éjjel a galagonyával?
A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. De jó! Egy versantológia van a fejünkben, kinél szűkebb, kinél bővebb, de a magja közös. Rágcsálja az idő, strófák, sorok, jelzők kihullnak, néha a szerző neve is. De makacsul mégis úgy képzeljük: valahol ott él bennünk az az antológia. A kályha, ahonnan elindulunk, ami megszabja viszonyunkat a nyelvünkhöz. Van, akiben folyvást bővül, van, akiben egyre kopik, de akkor is olyan parázs, ami lángra kap, ha ráfújnak. Idealisták volnánk? Tegyünk egy próbát! Legyen most a színpad ezé a közös versmemóriáé."
Az Örkény Színház művészeinek előadásában száz ismert magyar vers hangzik el, például Csokonai: A Reményhez, Vörösmarty: A vén cigány, Arany János: A walesi , Petőfi: Levél egy színész barátomhoz, vagy Ady Endrétől az Elbocsátó, szép üzenet című verse.
Akik elmondják: Bíró Kriszta, Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Kerekes Éva, Kerekes Viktória, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Pogány Judit, Polgár Csaba, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Vajda Milán és Znamenák István.
A képre kattintva galéria nyílik!
FOTÓ: K 2 PRESS