Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele.
A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.
Magyarországon 2010. szeptember 27-én léptek hatályba a párlatok magánfőzésére, valamint bérfőzésére vonatkozó jövedékiadó-szabályok, amelyek szerint adómentesen lehet saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. Az Európai Bizottság 2012 júniusában felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az Európai Bizottság 2013. február 21-én határozott úgy, hogy az ügyet a luxembourgi bíróság elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket.
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett
A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Unió bíróságának ítéletére reagálva leszögezte: a kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés mellett. Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai "az Európai Unió engedte kereteken belül" tovább élhessenek Magyarországon. A közlemény szerint a kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg - a bérfőzési szeszadó eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után. Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is - hangsúlyozza az NGM.