Más szövetségi államok példáját követve Tommy Lynn Sells és Ramiro Hernández-Llanas védőügyvédei is azt követelték fellebbezésükben, hogy a börtön adja ki a méreginjekció gyártójának nevét, hogy ellenőrizhessék a szer megbízhatóságát.
Korábban több kivégzésnél is előfordult, hogy nem hatott elég gyorsan a méreg, s az elítélt nagy fájdalmak, hosszú agonizálás után halt meg. Ezúttal egy újtípusú pentobarbitál-keveréket készültek beadni az elítéltnek.
A texasi helyi kormányzat azért tagadta meg az információ kiadását, mivel attól tartanak, a méreginjekció gyártója ellen támadást intéznének a halálbüntetést ellenzők. Ez történt ugyanis azzal a patikával, amely az előző adag drogot szállította. A kivégzések ellen tiltakozók fenyegetései miatt a gyógyszertár visszalépett, ezért kellett a börtönnek új forrásból beszerezni a méregkeveréket.
A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a texasi döntést, Sellst múlt csütörtökön kivégezték, a halálos koktéltól egy percen belül elaludt, 13 perc múlva halott volt. A 49 éves férfi egy 13 éves kislányt szurkált halálra.
A lány édesapja, Terry Harris végignézte a kivégzést, s azt mondta, a gyilkosnak jóval szebb halála volt, mint ahogy a lányával végzett. A gyilkosságot Sells még 1999-ben követte el, 70 másik gyilkosággal is megvádolták, de csak még egyet sikerült rábizonyítani.
Hernández-Llanas ítéletének végrehajtását egy fellebbviteli bíróság átmenetileg elhalasztotta, de utóbb mégis zöld utat adtak. Annak ellenére is, hogy a 44 éves mexikói illegális bevándorló védőügyvédei fellebbezésükben azzal érveltek, védencük nem beszámítható. Kérték, hogy a legsúlyosabb ítéletet változtassák életfogytiglanra.
Ügye tárgyalásakor, 2000-ben azonban két pszichiáter is úgy nyilatkozott, hogy a férfi nem elmebeteg, s veszélyt jelentene a társadalomra. Elítélését eleve törvényellenesnek tartják, mivel - bár az 1963-as bécsi egyezmény értelmében joga lett volna rá - nem kapott konzuli védelmet.
A mexikói bevándorló még 1997-ben megölte munkaadóját, megerőszakolta annak feleségét. A vérrel borított férfi nem menekült el, gyanútlanul aludt a nő ágyában, amikor letartóztatták. Az elmebetegségre hivatkozó fellebbezést a kegyelmi kérvények ügyében döntő texasi bírói tanács 7:0 arányban, egyhangúan elutasította. A kivégzésre közép-európai idő szerint éjjel 1 órakor, lapzártánk után kerülhetett sor a texasi Huntville börtönében.
Texas mindig is élen járt a halálos ítéletek végrehajtásában, összességében azonban csökken a kivégzések száma az Egyesült Államokban. Tavaly Amerika-szerte 39 embert végeztek ki, tíz százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. Az elmúlt két évtizedben másodszor fordult elő, hogy a kivégzések száma 40 alá esett.
Arra azonban nem lehet számítani, hogy közeljövőben eltörölnék a legsúlyosabb büntetést az amerikaiak. Továbbra is 32 államban engedélyezik a kivégzéseket, 2013-ban a legtöbb kivégzésre Texasban (16) és Floridában (7) került sor. Amerika börtöneiben több mint 3100 halálraítélt várakozik a siralomházban - sokszor évtizedekig.
Az államok a halálos ítéletek alig 2 százalékát hajtják végre ténylegesen. A legfelsőbb bíróság 1977-ben engedélyezte újra a halálbüntetést, s szakértők szerint nem valószínű, hogy a kilenc tagú taláros testület belátható időn belül újra foglalkozna a kérdéssel.
Míg korábban a villamosszék volt a legelterjedtebb, 1976 óta a méreginjekciós ítélet-végrehajtás vált általánossá. Néhány államban több módszert is alkalmaznak. A Wikipedia összesítése szerint 1976 és 2013 között 1362 kivégzést hajtottak végre, 1187-et méreginjekcióval. 158 embert ültettek villamosszékbe, 11-et gázzal végeztek ki, 3 akasztás, 3 golyó általi halál szerepel még a statisztikában.
Nemzetközi testületek, emberi jogi szervezetek bírálják az Egyesült Államokat, amiért továbbra is ragaszkodik a legsúlyosabb büntetéshez. Tavaly amiatt is visszaesett a kivégzések száma, mivel európai gyógyszergyártók - köztük a dán Lundbeck - megtiltották, hogy termékeiket amerikai börtönökben az ítélet végrehajtáshoz felhasználják.
Több amerikai állam ezért kénytelen volt új beszállítókat keresni, a nagy nemzetközi cégek termékei helyett helyi patikák által kotyvasztott drogkoktélokat bevetni - derítette ki tavaly a CNN egy tényfeltáró riportere.
Missouriban propofolt használtak a kivégzéseknél, de az állam kormányzója ezt leállíttatta, mivel az Európai Unió azzal fenyegetett, hogy altatási célra sem hajlandó többé ezt az anyagot Missouriba szállítani. Azóta ott is átálltak a pentobarbitálra.
Több emberi jogi szervezet és a halálos ítéletek betiltásáért küzdő csoport az amerikai gyógyszerészek szövetségéhez fordult, hogy tiltsák meg tagjaiknak a kivégzésekben való részvételt. A büntetés-végrehajtó intézetek egyre nehezebben tudják a drogokat beszerezni, a kivégzések tavalyi visszaesése részbe erre is vezethető vissza.
Több államban indultak perek, amelyekben az elítéltek a méreginjekciós kivégzéshez használt gyógyszerek eredetének nyilvánosságra hozását követelték. Az Amnesty International szerint a patikák feladata az élet és az egészség védelme, a halálos ítéletek végrehajtásában segédkezni éppen ennek az ellentéte.
A gyógyszerészek szövetsége egyelőre nem készül lépni az ügyben, de az altatóorvosok szervezete például már kimondta, hogy nem kap működési engedélyt az, aki kivégzéseknél segédkezik.
