Kisebb csúszással, április 1. helyett a hónap végétől indulhat "élesben" is a MOL Bubi közbringarendszer mint új közlekedési alternatíva Budapesten. Jelenleg a próbaüzem zajlik, ha sikeres, a közösségi közlekedéssel kombinálva gyors és hatékony lehetőséget biztosít a belvárosi közlekedés nehézségeinek - dugók, parkolás - elkerülésére. A projekt sikerességével, jövőbeli kihasználtságával kapcsolatban azonban nem kerülhetőek meg az alábbi kérdések: sikerül-e kellőképpen ösztönözni Budapest lakosait - mind az árak, mind a bicikli utak kiépítettsége, az infrastruktúra szempontjából - a biciklik használatára.
A BKK közlése szerint tisztában vannak azzal, hogy a ,,városban több kerékpáros létesítményre lenne szükség", s a "forgalomtechnikai intézkedések" (kilenc belvárosi kerületben változik a forgalmi rend: kerékpársávok lesznek, számos helyen engedélyezik a kétirányú behajtást az eddigi egyirányú utcákba) jelenleg "folyamatban vannak". Remélhetőleg ezek nagyobb része április végéig lezárul, máskülönben félő, hogy ismét egy korai átadás "kelepcéjében" találhatjuk magunkat.
A fővárosban az első ütemben összesen 76 gyűjtőállomást alakítottak ki (Budán 17, Pesten 57), valamint a Margitsziget déli részén egyet. A gyűjtőállomásokra összesen 1 100 biciklit helyez ki a BKK - az állomások és a bringák száma a kihasználtságtól függően növekedhet a jövőben.
A lopások megelőzése érdekében a kerékpárokat GPS-szel szerelték fel, és a terminálokon elhelyezett kamerákkal is igyekeznek megvédeni a bicikliket. A lopás és a rongálás minden esetben rendőrségi eljárást von maga után. A károkozó köteles megtéríteni a kárt, sőt a rendszer további használatából is kizárható. Biciklit csak személyes regisztráció (személyi igazolvány vagy más okmány bemutatása) vagy bankkártyás fizetés után lehet kivenni, tehát a rendőrség gyorsan a biciklit eltulajdonító felhasználó nyomára tud bukkanni.
A BKK 24 órás ügyfélszolgálatot üzemeltet, amelyen keresztül a felhasználó segítséget is kérhet. A kerékpárok egyébként nem kaphatnak defektet, mert a kerekek futófelülete defektmentes tömör gumi. A BKK weblapján elérhető információk szerint a projekt összköltsége több mint egymilliárd forint, amelyből mintegy 900 millió forintot az EU támogatása biztosít. Úgy tudjuk, hogy a MOL Nyrt. és a BKK között létrejött együttműködési és szponzorációs szerződés megkötését követően a MOL az éves fenntartás felét állja majd - ez évi 120 millió forintot jelent. A fenntartási költségek másik felének finanszírozásához a főváros évi 50 millió forinttal járul hozzá, a maradék 70 milliót pedig a díjakból igyekeznek majd összeszedni.
Más európai országok közbringarendszereihez viszonyítva a Bubi lesz a legdrágább: egy éves bérlet ára Brüsszelben például 32 euró (10 000 forint), Párizsban 29 euró. A budapesti éves bringabérlet ára pontosan ezek duplája, 60 euró lesz, a bérletek megfizetése mellett pedig további használati díjat is kell majd fizetni attól függően, hogy egy nap mennyi ideig szeretnénk használni a biciklit.
A szolgáltatást éves vagy féléves bérlettel, valamint 24 órás, 72 órás és 7 napos jeggyel lehet majd igénybe venni a hét minden napján 0-24 óráig. A (bérletes) használathoz előzetesen regisztrálni kell, és szerződést is kell kötni a BKK központjában, ezt követően féléves bérletet 12 500 forintért, éves bérletet pedig 18 900 forintért lehet kiváltani (érvényes BKK bérlettel 50 százalék kedvezmény jár). A regisztráció nélküli hetijegy 2 000 forintba, a 72 órás jegy 1 000 forintba a 24 órás pedig 500 forintba fog kerülni - ezekben az esetekben azonban minden alkalommal 25 000 forint (per bicikli) kauciót von le a rendszer. Az indulás időszakában néhány kedvezményt is kilátásba helyez a BKK.
A hozzáférési díjon kívül további használati díjat is kell fizetni. Egy jegy megvásárlásakor a rendszer 25 000 forintot zárol a bankkártyánkon, majd a jegy érvényességi idejének lejárta után történik az "elszámolás": a kaucióból levonják a jegy árát, valamint az első fél óra ingyenes igénybevételén túli használat díját: 60 percig 500 forint, 90 percig 1 000, és így tovább, minden fél órával 500 forinttal nő a használati díj. Ellenben ha csak fél óráig tekerünk egy biciklin, úgy nem kell használati díjat fizetni, a 25 000 forintot azonban ekkor is zárolják, és csak a jegy érvényességi idejének lejárta után kaphatjuk vissza.
Egy mindenesetre biztos, az ehhez hasonló, egészség- és környezettudatos rendszerek kiépítésénél és bevezetésénél mindenképpen fontos szempont kellene hogy legyen - a minél szélesebb körű elérhetőség érdekében - a minél alacsonyabb díjszabás, esetleg - félve kimondva - a teljes ingyenesség. Az rendben van, hogy fél óráig ingyenes, a 25 000 forint kauciót azonban ekkor is levonják. Az általános- és középiskolások, sőt, még az egyetemisták egy része sem biztos, hogy rendelkezik zárolható 25 000 forinttal a számláján.
