;

Orbán-kormány;Mazsihisz;emlékmű;

Februárban flashmobon tiltakoztak az emlékmű felállítása ellen. FOTÓ: K 2 PRESS

- Zoltai: "ha kell, magam bontom le"

"Amit építenek estig, azt az állampolgári engedetlenség jeleként, ha kell, lebontom reggelig, még ha börtönbe is csuknak érte - holokauszt-túlélőként legfeljebb 70 év után ismét bezárnak" - kommentálta felháborodottan lapunknak Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, hogy a Szabadság téren megkezdték a vitatott német megszállási emlékmű építését. A választások után két nappal a munkások felvonulása azért ért mindenkit meglepetésként, mert korábban a Mazsihisz tiltakozására Orbán Viktor egyeztetést ígért a témában, javasolva, hogy húsvét után üljenek tárgyalóasztalhoz.

Előzőleg a heves hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére sem tett le a kormány a vitatott üzenetű és szimbolikájú - nem mellesleg mintegy 300 millió forint közpénzbe kerülő - alkotás létrehozásáról, csak a befejezés határidejét tolta ki az eredeti március 19-i dátumról május 31-re. A Kormányzati Információs Központ is elismerte, hogy - noha még nem volt egyeztetés a kormány és a Mazsihisz között e témában - "megkezdődtek az emlékmű építésének munkálatai". Heisler András, a Mazsihisz elnöke lapunk kérdésére annyit tudott mondani: "botrány". Egyúttal jelezte: értékelniük kell a történteket. Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke ehhez hozzátette: "óriási a csalódásunk, és inkorrektnek tartom a lépést".

A munkálatok megkezdésével másfél hónap alatt másodjára is becsapta Orbán Viktor a Mazsihiszt: először azzal, hogy februárban a más mellett éppen a tervezett '44-es emlékművel szembeni aggályaiknak hangot adó szervezetnek késve - a választási kampányt vélhetően tudatosan bevárva - írt válaszlevelében elodázta az egyeztetést a Mazsihisszel, miközben csupán politikai érdeke miatt a választások utánra halasztotta az avatást. Akkor jelent meg a Magyar Közlönyben másodszor az emlékművel kapcsolatos döntés: az átadás halasztásáról szóló, míg előzőleg, december 31-én teljesen váratlanul és mindenféle előzetes egyeztetés nélkül magáról az emlékmű építéséről szóló.

A Szabadság téren már kedd délután megjelentek a Tiszta Emlékezet csoport aktivistái, hogy tiltakozzanak, este pedig a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok mellett több más csoport szervezett is tiltakozó akciót. Az Orbán-kormány ragaszkodása az emlékműhöz azért is érthetetlen, mert korábban a Mazsihisz közgyűlése amiatt döntött úgy, hogy távol marad a holokauszt emlékév hivatalos, állami eseményeitől, mert így kívánt tiltakozni a kormány emlékezetpolitikája és a német megszállási emlékmű ellen. Kedd estig félezren írták alá a kormány emlékezetpolitikája elleni tiltakozó petíciót.

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nemzeti emlékezet kanonizálását a kormány jókra és rosszakra való leegyszerűsítéssel kívánja megvalósítani" - állapították meg az aláírók, köztük Alföldi Róbert színész-rendező, Ferge Zsuzsa szociológus, Gábor György vallásfilozófus, Heller Ágnes filozófus, Herczog Mária szociológus, Iványi Gábor lelkipásztor, Ormos Mária történész, Parti Nagy Lajos író, Rainer M. János történész, Tamás Gáspár Miklós filozófus és Závada Pál író.

Aláírta a petíciót Karsai László történész is, aki korábban úgy nyilatkozott: a tervezett arkangyalos-birodalmi sasos emlékmű meghamisítja a magyar történelmet, relativizálja a holokauszt eseményeit és meggyalázza az áldozatok, túlélők emlékét. A Jobbik kivételével tiltakoztak az emlékmű ellen az ellenzéki pártok, civil szervezetek, számtalan petíció is indult, s több demonstráción utasították el a tiltakozók a történelemhamisítást és a holokausztban való magyar felelősség relativitzálását. De aggályait hangoztatta a szobor terve kapcsán a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövetség is, Randolph L. Braham nemzetközileg elismert holokausztkutató pedig magyar állami kitüntetése visszaadásával protestált.

Amit délután lebontottak...

Kedd este tüntetők lebontották azt a kordont, amelyet a német megszállás áldozatainak tiszteletére a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű talapzata köré állítottak az építők- adta hírül az MTI.

A helyszínre a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja, Kerék-Bárczy Szabolcs jelentett be sajtótájékoztatót és villámcsődületet. A politikus - aki a többi felszólalóhoz hasonlóan egy hangosbemondóba beszélt - azt mondta, a Fidesz egy olyan emlékmű felállítását határozta el, amelyik összemossa az áldozatok és a tömeggyilkosok emlékét. A tömeggyilkosoknak "borzalmas, mocskos emlékük van", ők nem érdemelnek szobrot - jelentette ki. Szerinte a kormány a döntéssel a szélsőjobbnak tesz gesztust. "Ez a szobor, ez a kordon szimbóluma a Fidesz, az Orbán-kormány és az újnácik közötti tényleges koalíciónak" - jelentette ki.

....az éj leple alatt felépítik

A Népszava információi szerint a tüntetők illetve a kordonbontás nem vette az építkezési kedvet, olyannyira, hogy egy meglehetősen kései időpontban, este tíz órakor folytatják az német megszállási emlékmű körüli munkálatokat. 

Miskolcon közel két nappal a választás után sem tudható, hogy a város fideszes vezetése miként kívánja biztosítani a Borsod-Abaúj Zemplén megye 2. választókerületében az utolsó bontatlan urna biztonságos őrzését. Gúr Nándor  az MSZP miskolci elnökének közleménye.