Szerintem;Simon Gábor;New Jersey;olasz bácsi;

- A zárkaspicliről

Simon Gábor ügyében szeretnék elmondani egy régi történet. Valami ilyesminek lehettünk a tanúi. Egy idős olasz bácsi egyedül élt New Jerseyben. Egy napon fel akarta ásni a kertjét, de ez számára nehéz munka volt. Az egyetlen fia Vincent, aki szokott segíteni neki, börtönben volt. A bácsi írt egy levelet neki: "Kedves Vincent, szomorúan érzem magam, mert nem tudom felásni a kertet, mert túl öreg vagyok hozzá. Tudom, ha itt lennél felásnád szívesen nekem, mint a régi szép időkben. Szeretettel, apa."

Pár nap múlva érkezik a levél a fiától: "Kedves apa, ne ásd fel a kertet. Ott vannak a holttestek elásva. Szeretettel, Vincent". Aznap hajnali 4 órakor megérkezett az FBI és felásta az egész kertet, de nem találtak semmit. Bocsánatot kértek, majd elmentek. Másnap újabb levél érkezett: "Édesapám, menj és ültesd el a paradicsomokat. Ez volt a legtöbb, amit ezen körülmények között tehettem. Szeretettel, Vincent"

Az emberi kapcsolatok bemutatásának valódi mestere Jim Jarmusch. Legyen a hőse akár a világtól elvonultan, az ősi szamuráj kultúra útját követő fekete bérgyilkos (Szellemkutya), a vadnyugaton lőtt sebbel menekülő rezignált könyvelő (Halott ember), törvénytelen gyerekének anyját országokon át felkutatni akaró kiégett sármőr (Hervadó virágok), éjszakai műszakban az utasai dolgába belebeszélő taxis (Éjszaka a Földön), az amerikai filmrendező magányos szereplőiről rendre kiderül, hiába járnak egyedül, társ nélkül pusztulásra vannak ítélve. Nincs ez másként legújabb, Halhatatlan szeretők című, a héten már nálunk is látható alkotásában, illetve, egy kicsit mégis másképp van, figurái ezúttal, a beszédes nevet viselő Adam és Eve, ha akarnának se tudnának meghalni, mert a címmel egyezően valóban halhatatlanok: mindketten vámpírok.