Az nem meglepő, hogy a kevésbé pluralista zónák közé tartozik a Közel-Kelet és Észak-Afrika, muzulmán többséggel, miként a túlnyomó többségében katolikus Latin-Amerika, míg a legmagasabb pluralizmusi szintet Ázsia éri el, ahol muzulmánok, hinduk, buddhisták és nem hívők élnek együtt. Az viszont már érdekes, hogy kiderült: azokban az országokban, ahol hitbeli egységre, vagy valamelyik vallás egyeduralmára törekszenek, ott a legnagyobb a vallási eredetű erőszak: elég csak olyan országokra gondolni, mint Afganisztán, Pakisztán, Szudán, vagy India.
Ezzel szemben Kanadában és Ausztráliában igen sokféle hitvallás él együtt, és úgy tűnik, hogy a lakosság nemigen foglalkozik e különbözőségekkel. Igaz ez néhány afrikai országra is, mint például Benin, Ghána, de ugyanezt látjuk Kubában, Guyanában és Suriname-ban is. Kanada és Ausztrália esetében a sokféle etnikumú bevándorlók közötti tolerancia lehet a magyarázat, míg az említett afrikai és latin-amerikai országokban az ősi hitek és a gyarmatosítók vallása békés együttélésének lehetünk tanúi.
A 232 országra kiterjedő vizsgálat éllovasa Szingapúr, ahol a lakosság egyharmada buddhista, 20 % körüli a keresztények, illetve a muszlimok aránya, de van az ötmilliós városállamban hindu, zsidó közösség és haltak ki a hagyományos népi vallások sem.
Ezek szerint a vallási sokféleség jobban erősíti a felebaráti szeretetet, mintha egyetlen nyájba akarnának terelni mindenkit. Ennek bizonyítására nem kell túl messzire menni, elég csak visszatekinteni Európa történelmére a 16. századi francia vallásháborúktól az elmúlt 100 év tragikus eseményeire.
A felmérés szerint Magyarország a vallási alapú társadalmi erőszak kategóriájában a „mérsékelt” országok közé tartozik, ugyanakkor kimutatták, hogy az elmúlt években nőtt az olyan államhatalmi beavatkozások száma a polgárok vallási életébe, amelyek nem erősítik a vallási toleranciát.