Az újonnan nyílt Derkovits-kiállításon pedig a Derkovits-életmű egyik legizgalmasabb tematikus csoportját, a művész és felesége viszonyát körbejáró "Mi ketten" címet viselő műcsoportot mutatják be.
A Rájátszás koncerten a zenész író-költő Grecsó Krisztián és a Kistehén frontembere Kollár-Klemencz László értelmezik újra és mutatják be egymás ihlette dalaikat és közös slágereiket. A két barát és alkotótárs most férfiakról és nőkről énekel és olvas.
A Nemzeti Táncszínház Szerelmi varázslások címmel mutatja be produkcióját, az állandó kiállításokban közelebb kerülhetünk a barokk főúri párosokhoz, és a festészetben megjelenített veszedelmes viszonyokhoz is. A 18.30-kor kezdődő Élő MúzeumCafé arra keresi a választ, hogy Derkovits Gyula ehen halt proletár-festő vagy sikeres művész volt-e?A beszélgetés résztvevői:
Bakos Katalin és Zwickl András művészettörténészek, a kiállítás kurátorai, valamint Molnos Péter művészettörténész, a Szemben a világgal című Derkovits-monográfia szerzője. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.
Derkovits 1948-ban, az alapítás évében elsőként kapott - József Attilával együtt - posztumusz Kossuth-díjat; a szocializmus iskolai irodalomkönyveiben a József Attila-versek mellé állandó illusztrációként az ő hóban csendőrcsizma-nyomok között véresen fekvő, agyonlőtt tüntetőt, vagy a kilakoltatási végzést olvasó munkásházaspárt ábrázoló képeit tették.
Asztalosból lett művész, első világháborús sebesült, tüdőbeteg, egy ideig a kommunista párt tagja - a nagyon lentről jött, nagyon szegény, nagyon elnyomott, de nagyon tehetséges, nagyon szociálisan érző, gondolkodó, alkotó művész prototípusa volt. Akkor.
Ma meg már tudjuk azt is, hogy életében idehaza és Bécsben is számos kiállítása volt, díjakat nyert, közgyűjtemények vásárolták a festményeit, műbarátok, kritikusok, galeristák rendszeres apanázzsal igyekeztek könnyebbé tenni az életét. Ki volt hát Derkovits Gyula - ezt próbálják meg kibogozni az Élő MúzeumCafé beszélgetésen.
