A kampányhajrában egyetlen szóval pótolta a programot az újrázásra készülő kormányfő: folytatjuk. A feltehetően ismét - bár szoros - kétharmados parlamenti többséget elért Fidesz-KDNP-szövetség vezetője a győzelem másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sem árult el sokkal többet tegnap: Széles jövő áll előttünk, nagy korszak kapujában állunk – jelentette ki Orbán Viktor. Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint Orbán Viktornak a vasárnapi választások utáni beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jövőben egy, az unió felé konszolidáltabb, kiszámíthatóbb politikát fog a következő kormány folytatni.
Az éllovas, aki folyton leszakad
A miniszterelnök azt mondta, folytatják az elmúlt négy évben elkezdett gazdaságpolitikát, amellyel szerinte a régió éllovasai közé kerülünk. Orbán azt állította, ehhez a gazdaságpolitikához adtak felhatalmazást az emberek a választáson. Ezzel szemben az elmúlt négy évben kezdett gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy leszakadtunk a régió országaitól. Orbán szerint a bankadó megtartása helyes, a választók döntése indokolja, hogy a bankok továbbra is részesei maradjanak a méltányos közteherviselésnek. Hozzátette ugyanakkor, örömmel látja, hogy a pénzintézetek beépítették működésükbe a bankadót, és ismét profitot értek el.
Az eddigi gazdaságpolitika folytatását és kiteljesítését várja a harmadik Orbán-kormánytól Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Azt, hogy a kormányerők befejezzék azokat az átalakításokat, amelyeket a gazdaságot körülvevő struktúrákban - az adózásban, a segélyezésben, az oktatásban-képzésben, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatásban - a most záruló ciklusban elkezdtek, illetve ahol ezt már befejezték, ott megtörténjen a finomhangolás. Parragh szerint az adórendszerek mindig is változtak, a különadók rendszerével nincs baj, az MKIK támogatja azt.
Az új kormány energiapolitikájának célkitűzése Orbán szerint, hogy az Egyesült Államokban elérhető áron jussanak a cégek energiához. Jelenleg – főként a palagáz kitermelésének felfutása miatt – az USA-ban mintegy fele annyiba kerül a gáz és az áram, mint Európában.
Gazdaságpolitika helyett hatalmi célok
Az MTI a Századvég, a Kopint-Tárki, a GKI és Raiffeisen elemzőit kérdezte. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint Orbánék folytatják, amit eddig tettek. "A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája, hatalmi céljai voltak, az állam és kliensei számára átrendezni a gazdasági rendszert" - tette hozzá. A Fidesz-kormány eddigi víziója az volt, hogy az állami szerepvállalástól, az egykulcsos adótól, állami tulajdontól lesz gazdasági növekedés, ezekhez a víziókhoz a választási eredmény tükrében ragaszkodni fognak. Nem lesz új rezsicsökkentés, és kevesebb lesz a közmunkás, kiigazítás pedig az önkormányzati választások után jöhet. A leszakadás folytatódni fog.
A Goldman Sachs elemzője, Magdalena Polan szerint nagy a Fidesz-győzelem gazdaságpolitikai folyamatossága. A kormány továbbra is elkötelezett maradhat az alacsony államháztartási deficit mellett, ami kedvezhet a magyar állampapírok keresletének is. Ha viszont továbbra is alacsonyan kell tartani a hiányt, az új Orbán-kormánynak nem lesz könnyű dolga - mondta a Klubrádióban Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. A következő ciklusban újabb és újabb forrásokat kell találnia a Fidesznek, például a rezsicsökkentés megtartására, folytatására, mert ez a rezsim úgy működik, hogy a preferált gazdasági szereplők csak kiveszik a pénzeket, de nem teszik vissza - véli a közgaszdász-politológus. A forrásbevonásra az egyik lehetőséget az újabb megszorítások jelenthetik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. néhány napja azt írta elemzésében, a választás után kiigazításra van szükség.
Az állam szerepe nagy marad
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is úgy vélte: a Fidesz eddigi gazdaságpolitikájának folytatása várható majd, azaz az államháztartást tekintve marad a 3 százalék alatti GDP arányos hiánycél elérése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb lenne az állami szerepvállalás. Az adópolitikában nagy változás nem lesz, legfeljebb apró módosításokra lehet számítani, a gazdasági növekedés 2014-ben 2 százalék körül lesz. Az elmúlt időszakban az állami beruházások, az állam fogyasztása jelentős szerepet kapott a gazdaságban, ez a jövőben is fennmarad.
Heim Péter, a Századvég elnöke szerint talán a hitelezés fejében kezdi csökkenteni a bankadót a kormány: többlethitelért adócsökkentést kaphatnak a pénzintézetek 2015-től. A kormányközeli gazdaságkutató szerint idén ki fog fulladni az állami centralizáció a gazdaságpolitikában. A bankrendszerben és az energetikában eddig látott állami szerepvállalást valószínűleg nem erősíti tovább a kormány Heim szerint. A pénzügyi szektor, az energetika, illetve a közműszektor olyan kiválasztott terület marad, ahol az állami szerepvállalás megmarad, míg a többi területről egyre jobban ki fog vonulni.
Lagymatag növekedés, további rezsicsökkentés, devizahiteles mentőcsomag – erre számít a harmadik Orbán-kormánytól Peter Attard Montalto. A Nomura elemzője a CNBC-nek nyilatkozva kifejtette: 1,5 százalékos bővülésre számít Magyarországon a következő években. Ez az elemző szerint akkor lehet magasabb, ha a bankszektort érintő sérülés kisebb lesz. A pénzintézetek számára továbbra is kérdés, hogyan rendezi a kabinet a devizahitelek kérdését.
Megosztottság a gazdaságban is
A Nomura elemzője szerint a magyar gazdaság rendkívül megosztott: egy versenyképes, exportra termelő és egy versenyképtelen, belső piacra termelő gazdaság él egymás mellett, amelyek alig kapcsolódnak egymáshoz. Parragh László is azt mondja, a következő évek egyik legfontosabb feladata ennek a dualitásnak a mérséklése. Montalto nagy változásokra nem számít, ugyanakkor a gazdaságpolitikában szerinte még lehet lendület.
Elég, ha a magyar tulajdonú cégek arányának növelésére gondolunk például a bankszektorban, vagy a további rezsicsökkentésre, amely immár nem csak a lakossági, hanem az ipari energiaárakat is érintheti – teszi hozzá Montalto. A Nomura elemzője szerint különösen a bankszektort érdemes figyelemmel kísérni, itt szembesülhet még problémákkal a kabinet a következő négy évben. Más londoni elemzők is a kormány bankokkal való kapcsolatát látják kardinális kérdésnek.
A UBS elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja. A ház várakozása szerint a jelenlegi adórendszer jórészt változatlan marad, mivel a ciklikus fellendülés várhatóan a mostani adókörnyezetben is elősegíti az államháztartási hiánycél tartását. A cég szerint a kormány megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók nem fognak egyhamar eltűnni.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint, bár strukturális gyengeségek alakultak ki a magyar gazdaságban az elmúlt négy évben, ám valószínűtlennek tartják, hogy az új kormány ezeket kezelni fogja. Az elemző ezért azzal számol, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a térségi gazdaságokétól. A JP Morgan elemzői kimutatták, hogy a magyar hazai össztermék reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült.
Csúcsra járhat a forintgyengülés
A kormány az újabb győzelemben eddigi gazdaságpolitikájának megerősítését látja. Emiatt nem várható lényegi változás - nyilatkozta a Népszavának Szántó András, az Equilor lakosságiüzeletág-vezetője. A szakértő szerint a forint azért nem reagált hevesen a Fidesz győzelmére, mert a piacok ezt már beárazták, illetve a nagy nemzetközi befektetők most úgy tekintenek Magyarországra, hogy egy stabil hátterű kormány alakult, ahol nincsenek zavargások. Ráadásul az Orbán-kormánynak ismét szerencséje van, mert a tágabb értelemben vett befektetői hangulat kimondottam pozitív, amit egyebek mellett a feltörekvő piaci devizák erősödése is bizonyít.
Nehéz megjósolni mit hoz a jövő, de a költségvetés kordában tartása továbbra is az egyik legfonotsabb cél, miközben már nincsenek kötelező magán-nyugdíjpénztárak, így azok vagyonát sem lehet még egyszer bevonni forrásbővítésre, illetve az ágazati különadók emelésére sincs már túl sok mozgástere a kormányzatnak.
A kabinet talán arra számít, hogy a gazdasági növekedésből teremtheti elő a hiányzó összegeket, de kérdéses, hogy ez valóban sikerülhet-e. Hosszabb távon kiderül - jegyezte meg Szántó András. A piacok arra számítanak, hogy talán változnak a választások után a kormány preferenciái, következhet a konszolidáció, a kiegyezés a bankokkal, csökkenthetik, akár kivezethetik az ágazati különadókat. Az Equilor üzletágvezetője azonban erről nincs meggyőződve. Igaz, ezekről a bevételekről a kormány nem is iegn mondhat le. Szántó András még hozzátette, a forint erősödésére nem sok esélyt lát, de az euró-forint árfolyam elérheti a 320-325 forintot, vagy akár annál magasabbra is szökhet.
A magángazdaságnak kell foglalkoztatást növelnie
Munkahelyeket elsősorban a konjunktúra teremt - véli Parragh László -, akkor is, ha támogatandónak tartja a közmunkaprogramot, hogy a munkanélkülieket visszavezesség a foglalkoztatásba. A növekedés szerinte már elindult, de még nem erős és hosszú távú. De megvannak a feltételei, hogy egy-két év múlva az legyen - tette hozzá az MKIK elnöke.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt gondolja, a foglalkoztatás az a terület, ahol tényleg elképzelhető előrelépés a következő években. Ehhez azonban el kell felejteni a csak statisztikai győzelmi jelentésekre jó közfoglalkoztatást, valódi, adófizető munkahelyekre van szükség - ez ügyben az eklmúlt négy évben nem történt előrelépés - mondta. Le kellene ülni az érdekeltekkel, és végre elkezdeni a konstruktív párbeszédet - tette hozzá. Az viszont Pataky szerint biztató, hogy a miniszterelnök többször ígéretett arra, hogy az európai uniós támogatások hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Igaz, arról még szinte semmit nem lehet tudni, milyen csatornákon, pályázatokon, milyen feltételekkel osztják majd a támogatásokat. Parragh László álláspontja szerint olyan módszerek kellenek, amelyek a valóban jövőképpel, növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítik. Ő úgy tudja, most folyik a részletek kidolgozása.
A szegényektől ezután is elvesz az egykulcsos adó
A közteherviselés struktúrájának alapvető átalakítására nem lát sok reményt Pataky Péter. Pedig szerinte sokkulcsos, progresszív adórendszert kellene bevezetni, egyszerűen nem maradhat úgy, hogy munkával, szakképzett munkával nem lehet megkeresni a létminimumot. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi egyetem docense arra számít, hogy a harmadik Orbán-kormány megtartja az egykulcsos adót, a kampányban ennek egyszámjegyűre csökkentése is felmerült. Pogátsa Zoltán szerint ha erre van szándék, lehet realitása. A közgazdász azonban arra is felhívta a figyelmet: már az egykulcsos adóval kapcsolatban is az a konszenzus a közgazdászok körében, hogy az alacsonyabb jövedelműektől csoportosított át forrásokat a magasabb jövedelműekhez. A kutató szerint elképzelhető a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése is. A foglalkoztatáspolitikában sem számít nagy irányváltásra Pogátsa Zoltán: továbbra is fennmarad a közfoglalkoztatás rendszere, bár valamivel kisebb létszámmal. beigazolódnak a kutatók és a kormány 2 százalék körüli GDP-prognózisa, akkor lesz mozgástér a költségvetésben.