Nyilvánvaló, hogy a hitelkereslet élénkítésére a kamatvágások erőltetése értelmetlen és kontraproduktív, gyakorlatilag mindegy, hogy 2,3 vagy 2,7 százalék a jelenleg 2,6 százalékos alapkamat, ez a már meglévő hitelek kondícióit sem nagyon változtatja meg. Ha az MNB növekedést akar - márpedig, mint tudjuk ez a szándéka mindenáron -, akkor újra kell formálnia a Növekedési Hitelprogramot - vélekedett Zsiday Viktor a jegybanki lehetőségekről.
Az NHP elsős szakasza 2013. júniusában indult útjára, és ennek - az MNB szerinti - sikerén felbuzdulva a jegybanknál úgy döntöttek, hogy 2013. október 1-től elkezdik a második szakaszt, amely 2014. december 31-ig tart. A legfeljebb 2,5 százalékos költségű, akár 10 éves futamidejű hitelek iránt azonban eddig csak kevesen érdeklődtek. Zsiday azt javasolja, hogy terjesszék ki az NHP-t a lakásépítésekre is vagy más ingatlantranzakciókra, ami álláspontja szerint bizonyára lökést adna az nhp hitelek folyósításának. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy lazítsanak az igénybevétel feltételein, és ne csak főként új beruházásokra adjanak pénzt.
Tovább emelné az összesen kétezer milliárd forintra tervezett hitelkeret iránti keresletet, ha az MNB átvállalhatná a hitelek kockázatának egy részét, amivel a kereskedelmi bankokat egyfajta adminisztratív közvetítőkké degradálná - véli Zsiday. Már régóta szó van arról is, hogy esetleg a lakosságot is bevonják a megcélzott körbe. A jelenlegi helyzetet a hitelundor jellemzi, amelynek folytatódása mellett várhatóan gyenge marad a növekedés. Ha Matolcsy György magasabb növekedést akar, akkor új, unortodox ötletekkel kell előállnia, bár nehéz elképzelni, hogy ezek közül bármelyik is erősítené a forintot - vélekedett a befektetési szakember.
Nagyjából csak minden hatodik cég tervezi, hogy részt vesz az MNB Növekedési Hitelprogram folytatásában - ez olvasható ki a K&H legfrissebb vállalati monitoring kutatásának adataiból. Jelenleg a beruházási hitelek után érdeklődnek leginkább, ami nem is csoda, hiszen az MNB pénzét 90 százalékban csak ilyen célokra lehet felhasználni. Időzítés szempontjából jellemzően inkább az év első felére tervezik a hitelfelvételt a vállalkozók - tudtuk meg Hodina Pétertől, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetőjétől. A második szakaszban eddig mintegy 150 cég kért és kapott nhp hitelt, több mint 10 milliárd forint összegben, az igények jelentős része a közép- és a kelet-magyarországi régiókból érkezett - tette hozzá a szakember.
Az nhp második, 500 milliárdos keretéből fél év alatt 85 milliárd forint fogyott, a projektbe bekapcsolódó 2500 cég meglehetősen kis összegeket, átlagosan 30 millió forintot vett fel.
Több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya 2009-hez képest, és a bankok számlavezető ügyfélkörében 7 és 15 százalék között szóródik a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya - derült ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. Márpedig a stabil hitelportfóliók, a hitelezés felfutása és a beruházások növekedése létfontosságú lenne a magyar gazdaság számára.
Az elmúlt években a vállalkozások beruházási hajlandósága a stagnáló gazdaság és az elszálló árfolyamok mellett jelentősen visszaesett, míg a bankok - néhány kivételtől eltekintve - kényszerű stratégiaváltással visszafogták hitelkihelyezéseiket, és a hitelportfólió kockázatának csökkentésére koncentráltak - mondta Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezetője. A pénzintézetek a kint lévő "rossz" portfólió leépítése mellett csak a legjobb minősítésű ügyfeleknek folyósítottak újabb beruházási hiteleket. Mindez hosszú távon rendkívül káros lehet a magyar gazdaságra nézve - mondta Tóth.
Az nhp versenyre kényszeríti a többi, kedvezményes hitelezési formát is - mondta a Népszavának Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára, a kezdeményezésükre létrejött Széchenyi kártyát említette, amelynek 2,5 százalékos kamatát már 2,3 százalékra vitték le. Az alacsony kamat is bebizonyította, hogy nem kedvezményes hitelekben van hiány. A vállalkozók azt várják, hogy a választásokat követően nyugodtabb gazdasági környezet köszönt Magyarországra a korábbi hisztérikus állapotok helyett.
Konjunktúrára várva
Az MNB jelenleg az alacsony alapkamattal, illetve a növekedési hitelprogramokkal próbálja mozgásba hozni az alacsony szintre beállt hitelpiacot -állapította meg Ádám Zoltán a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Az alacsony bizalmi indexek következtében a vállalkozások beruházási hajlandósága, ezzel a hitelek keresleti oldala továbbra is hiányzik, és a banki különadók sem segítenek a pénzügyi szektor hosszú távú stabilizálásában. A szabályozói környezet pozitív vagy negatív változása ebben a kiélezett helyzetben könnyen a banki stratégiák átalakításához vezethet, ami értelemszerűen a portfóliók újabb átrendeződését vonja majd maga után - érvelt lapunknak Ádám Zoltán. A vállalkozók ma rendkívül óvatosak, és sokan arra várnak, hogy tartós konjunktúra köszöntsön be.
