Krím Oroszország általi bekebelezése nyomán hűvössé vált az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió és Oroszország viszonya, s ez hatással lehet azokra a programokra, amelyek nemzetközi együttműködést igényelnek. Ilyen például a szíriai tömegpusztító fegyverek megsemmisítése, vagy az iráni nukleáris tárgyalások. Dennis Ross Közel-Kelet szakértő, az egyik legtapasztaltabb amerikai diplomata a Brookings Intézet március végén tartott panelbeszélgetésén azonban úgy vélte, nem kell számítani arra, hogy Oroszország keresztbe tenne a megegyezésnek, hiszen Moszkva gazdaságilag nagyon is érdekelt a busehri atomerőműben.
Az ENSZ öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína), valamint Németország képviselői ma Bécsben újabb egyeztetést kezdenek Iránnal az ország atomprogramjáról. Washington világossá tette, számára bármilyen részmegoldás elfogadhatatlan. Az Egyesült Államoknak ugyanis figyelembe kell vennie Izrael érdekeit is, ám Benjamin Netanjahu kormánya nem bízik a teheráni vezetés őszinte leszerelési szándékában.
Az eddigi egyeztetések során azonban elismerték, hogy Irán eddig minden nemzetközi kötelezettségét teljesítette. A Fehér Ház már januárban úgy foglalt állást, hogy a perzsa állam megkezdte a vele tavaly novemberben kötött, az iráni atomprogram megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás végrehajtását. Az Egyesült Államok fel is függesztette néhány Iránnal szembeni szankcióját. Február elsejétől fokozatosan 4,2 milliárd dollárt szabadítanak fel Irán számára. Az ország már hozzájutott az első, 550 millió dolláros részlethez.
Az ideiglenes megállapodást azonban végleges egyezségnek kell követnie. A hatoknak július végéig kell megállapodniuk Teherán illetékeseivel az iráni atomprogram vitás kérdéseiről. A tárgyalásokra azonban árnyat vet az Egyesült Államok és Oroszország fagyossá vált viszonya. Teherán számára azonban minden késlekedés gyászos következményekkel járna. Bár Hasszan Roháni tavaly megválasztott iráni elnök azt közölte, hogy az inflációt sikerült negyvenről harminc százalékra leszorítani, számos termék ára jelentősen nőhet az elkövetkező hónapokban. Ami különösen érzékenyen érinti a perzsa állam lakosságát: emelik a gáz és a benzin árát.
A Nyugat és Irán kapcsolata érezhetően javult Roháni elnöki mandátumának megkezdése óta, de a nagy áttörés még várat magára. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője március elején, az iráni külügyminiszterrel, Mohammad Dzsavad Zariffal folytatott tárgyalásai során úgy vélte, nincs semmiféle garancia egy végleges megállapodás megkötésére. Ugyanakkor a teheráni diplomácia vezetője úgy vélte, négy hónap alatt sikerül megnyugtató megoldást találni. A szakértők nem ennyire derűlátóak. A kölcsönös bizalmatlanság ugyanis megmaradt a felek között. Ez nem is csoda, hiszen Irán vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb irányítója, ugyanolyan szélsőségesen beszél az Egyesült Államokról és Izraelről, mint az előző elnök Mahmúd Ahmadinezsád.
A perzsa állam esetében a politikai faktor legalább olyan fontos, mint Roháni színre lépése előtt. Az emberi jogok helyzete egyébként mit sem javult tavaly augusztus óta. Bár Roháni részéről gesztusokból nem volt hiány, tavaly a Twitteren fejezte ki jókívánságait a zsidóknak újévük alkalmából, a tettek elmaradtak.
Az ENSZ emberi jogi szakemberei szerint az államfő ellentmondásos politikát folytat. A kivégzések, megkövezések és az elnyomás ma is hozzátartozik a perzsák mindennapjaihoz. Roháni ígért reformjaiból eddig nem sok valósult meg. 2014-ben a világszervezet adatai szerint eddig 176 személyt akasztottak fel, többet, mint amennyit a tavalyi év azonos időszakában, amikor még Ahmadinezsád volt az ország elnöke. Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanács (IENT), az iráni ellenzék legjelentősebb franciaországi emigráns szervezete szerint 2013-ban összesen 660 embert ítéltek halálra, ezek kétharmadát, 430-at Roháni június 14-én történt megválasztása után hajtották végre. Az ENSZ ötszáz kivégzésről tud, ebből 57 volt nyilvános.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy sok halálos ítéletet zárt ajtók mögött hoztak meg a forradalmi bíróságok. A legtöbb alkalommal drogkereskedőket büntettek a legsúlyosabb ítélettel. Teherán így próbálja elejét venni, hogy kábítószert csempésszenek Afganisztánból. Ugyanakkor a jogvédő szervezet szerint sok halálos ítélet hátterében politikai-vallási okok állnak. A legnagyobb nemzetközi felháborodást az iráni író, Hasem Sabani januári kivégzése keltette. Amint a brit Telegraph megjegyezte, Irán a mártír írók társadalmává vált. Sabanit azzal vádolták, hogy "Irán-ellenes arab kultúrát" terjeszt az országban. 2011-ben vették őrizetbe.
Egy nőt amiatt végeztek ki, mert kétes körülmények között bevallotta, hogy hat évvel korábban meggyilkolta a férjét. Csakhogy később visszavonta vallomását. Mint mondta, a valódi tettes vette rá őt arra, hogy magára vállalja a gyilkosságot, mert Iránban úgysem ítélnek halálra fiatal anyákat. Ez azonban nem hatotta meg az ítészeket. Farszaneh Morádit március 4-én felakasztották. Az ENSZ megjegyezte: a nőt 15 évesen házasságra kényszerítették.
Az ISNA hivatalos iráni hírügynökség közben arról számolt be, hogy 15 halálraítéltnek kegyelmet adtak, egy esetben pedig a büntetést 15 éves szabadságvesztésre változtatták. Ezt azonban egy feltételhez kötötték: az elítéltnek kívülről meg kell tanulnia a Koránt, amit ezer bebörtönzött előtt "hitelesen" kell előadnia. Az amnesztia nincs valamiféle szabályhoz kötve, a politikai okból bebörtönzötteknek sokkal kisebb az esélyük az idő előtti szabadulásra.
Egy tavalyi amnesztia mindenesetre nem éppen a helyi hatóságok könyörületességét bizonyítja. Egy kábítószerkereskedő súlyos agysérülésekkel, de túlélte a kivégzését. Egy orvos ugyan megállapította a halál tényét, de amikor családtagjai el akarták vinni a vélt holttestet, kiderült, hogy a férfi még élt. Szadeh Laridzsáni igazságügy-miniszter úgy döntött, a férfit nem kell még egyszer felakasztani, s amnesztiát kapott.
Az emberi jogok semmibe vételét mutatja az is, hogy Iránban újságírókat tartóztatnak le, internet kávézókat zárnak be, pedig Rohani elnök ígéretet tett arra, hogy a világhálót szabadabban használhatják majd honfitársai. Egyes vélekedések szerint miközben Rohani szabadabban irányíthatja hazája külpolitikáját, a belügyek intézését teljesen átengedte a keményvonalas Hameneinek.
Csereüzlet Moszkvával
Irán belátható időn belül biztosan nem lesz képes jelentősen növelni olajkitermelését. Becslések szerint e következő három évben napi 500 ezer hordó olaj kitermelésére lesz képes. Teherán ezért Oroszországgal köt csereüzletet 20 milliárd dollár értékben. Irán nyersanyagot exportál, cserében orosz fegyvereket, árukat kap. Washington tetszését nem nyerte el az egyezség, szerinte egy erről szóló esetleges megállapodás lelassíthatja az atomtárgyalásokat.
