Robert Fico;államfőválasztás;Focus;szlovákiai Magyar Közösség Pártja;közvélemény-kutató ügynökség;

- Magyarok is voksoltak a vesztes Ficóra

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) szavazóinak negyede Ficóra voksolt az államfőválasztás második fordulóján, adta hírül pénteken a bumm.sk portál az egyik elismert szlovák közvélemény-kutató ügynökség, a Focus adatai alapján.

A pozsonyi intézet a két forduló között készített egy felmérést, amelyet szinte tizedre pontosan igazolt a vasárnapi választás végeredményét. A nyertes Andrej Kiskát támogatta ugyan a felvidéki magyarok többsége, de Fico magyar támogatóinak száma sem elhanyagolható: az MKP szavazók 25 százaléka mellett a Híd-Most táborából is kapott voksokat, amelyek mértéke azonban nem érte el a 10 százalékot.

A Focus elemzője szerint az MKP szavazóinak jelentős része idős, kis településeken él, rosszabb szociális helyzetben, és azért szavazhattak Ficóra, mert ő szocialista. A kereszténydemokrata szavazók 72 százaléka voksolt a győztes Kiskára, 28 százaléka Ficóra, a Szlovák Nemzeti Pártnál fele-fele volt az arány. A legkisebb Ficóra szavazási hajlandóságot az SDKÚ és az SaS mellett az Egyszerű Emberek választói mutatták.

A magyarok túlnyomó többsége azonban nem annyira az ismeretlen Kiskára, mintsem Fico ellen szavazott, leginkább az első kormányzása alatt történtek miatt. Ezek közül a legismertebbek: a nyelvtörvény, a Malina Hedvig ügy, a kettős állampolgárság büntetése, a Benes-dekrétumok megerősítése, a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetése, magyar szurkolóverés büntetlensége.

A miniszterelnök veresége az államfőválasztáson úgy tűnik nem rengette meg tragikusan pártja, a Smer támogatottságát. Egy, a napokban bemutatott felmérés szerint a Smer megnyerne egy parlamenti választást, támogatottsága még mindig magas, 41,5 százalékos.

A Polis közvéleménykutató intézet által végzett felmérés azt mutatta, hogy az MKP-nak jót tett az önálló jelölt indítása az elnökválasztáson, ha most lenne a voksolás mindkét magyar párt, az MKP és a Híd-Most is bejutna a parlamentbe. A Most-Hídnak 7,7 az MKP-nak pedig 6,5 százalékos támogatottságot mértek.  Így a májusi EP választáson mindkét párt eséllyel indul.

Huszonöt ukrán állampolgárt vett őrizetbe az orosz biztonsági szolgálat azzal a gyanúval, hogy terrorakciókat készítettek elő Oroszország hét régiójában.  A letartóztatottak között van a radikális Jobb Szektor három aktivistája is.  Kijev Oroszországhoz csatolása miatt ukrán szélsőséges csoportok valóban kilátásba helyezték az esetleges megtorlást, Moszkva és Kijev a februári kijevi véres események óta pedig kölcsönösen provokációkkal vádolják egymást.