A bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, és nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak - jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön, a Csongrád megyei Földeákon. A politikus arra reagált, hogy a Szegedi Ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve, foglaljon állást: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.
"A magyar társadalom elsöprő többsége a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a halálbüntetés visszaállítását támogatná" - hangsúlyozta Lázár, a szélsőjobb kedvenc érvelését. Hozzátette: sajnálja, hogy erre nincs lehetőség, mert gyermekek és idősek sérelmére elkövetett emberölések esetében maga is ezt tartaná igazságosnak. Ezt a bíróságok nem hajlandók tudomásul venni, ami mutatja, hogy a magyar valósággal, a társadalom életviszonyaival köszönő viszonyban sincs a jogszolgáltatás - mondta Lázár János.
A halálbüntetés visszaállításának követelését gyakran indokolják egyes különösen kegyetlen, óriási társadalmi felzúdulást kiváltó bűncselekményekkel. Ilyen volt a móri mészárlás, a 11 esztendős Szita Bence meggyilkolása, illetve az olaszliszkai lincselés, a veszprémi Marian Cozma-gyilkosság, vagy Bándy Kata megölése. A magyarországi politikai pártok közül eddig csak a Jobbik állt ki egyöntetűen a halálbüntetés visszaállítása mellett, de első miniszterelnöksége idején, a móri mészárlást követően Orbán Viktor is felvetette, hogy megfontolandó a halálbüntetés visszaállítása, amelynek sokak szerint elrettentő hatása van.
Erkölcsi okokból a legfontosabb érvük, hogy a halálbüntetés eltörlése a gyilkos életét felértékeli az áldozatáéhoz képest; gyakorlati szempontból pedig, hogy költséges az életfogytig tartó büntetés (ami ráadásul valójában sokszor nem is tart életfogytig), a tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözőknek pedig nincs vesztenivalójuk, így semmitől sem riadnak vissza, ezáltal veszélyeztetik rabtársaikat és az őröket, sőt egy esetleges sikeres szökés révén az egész társadalmat.
Az ellenzők egyik legfontosabb érve, hogy a halálbüntetés végrehajtása után végleg elvész a lehetőség, hogy egy ártatlanul elítélt személy számára igazságot lehessen szolgáltatni. Ezenkívül a halálbüntetésnek szerintük nincs valós elrettentő hatása.
Szinte minden kriminológus egyetért abban, hogy nem a büntetés súlyosságának van elrettentő hatása, hanem elkerülhetetlenségének és a minél gyorsabb eljárásnak, tehát ha a lehető legrövidebb idő telik el a bűntett és a büntetés kiszabása között. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a kisebb mértékű büntetés is célravezető lehet.
"Óriási hiba volna a halálbüntetés visszaállítása, elvégre ezek végrehajtása után már semmi lehetőség a korrekcióra, és hát a bírók és az ügyészek sem tévedhetetlenek. Ugyanakkor tudnunk kell, az ember nagyon könnyen mondja ki, hogy vesszen a gyilkos, de a legtöbb esetben ez csak a felindultsággal magyarázható" - összegezte gondolatait lapunknak korábban Bilkei Pál kriminálpszichológus. - "A halálbüntetést alapvetően ellenző személyek leginkább népirtás vagy különös kegyetlenség esetén hajlandóak kivételt tenni."
Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a felvetés emberi jogi szempontból tarthatatlan: a halálbüntetést az Alkotmánybíróság, egyik leghíresebb határozatával már 1990-ben megsemmisítette, sőt azt az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve is tiltja, amihez a magyar állam is csatlakozott. A nemzetközi szerződés megsértése, vagy az abból való kilépés súlyos, beláthatatlan következményeket vonna maga után.
Ez a büntetési nem egyébként is ellentétes a modern európai jogi kultúrával: praktikusan értelme szinte nincs, de annál nagyobb károkat okozhat, mert az igazságszolgáltatás egyetlen, gyakorlatilag kizárhatatlan tévedése is visszafordíthatatlanná válik a terhelt megsemmisítése folytán. A halálbüntetés visszaállítását felvetni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés egyfajta védelmében igencsak meglepő fordulat, az az állítás pedig, hogy a bíróságok ne ismernék a valóságot, jóindulatúan fogalmazva legalábbis tévedés - mondta lapunknak az ügyvéd.
A közbiztonságot nem hóhérokkal, hanem a rendőrség megerősítésével, nem halálbüntetéssel, hanem a bűnösök hatékony felderítésével, és gyors, elkerülhetetlen megbüntetésével kell megerősíteni - reagált az MSZP a fidesz politikusának beszédére.
