A konzervatív német Die Welt szerint Orbán Viktor újraválasztása biztos, és csak az a kérdés, hogy a miniszterelnök kétharmados többséggel kormányozhat-e tovább. Az üzleti körök lapja, a Handelsblatt kommentátora szintén a Fidesz győzelmét jósolja, ugyanakkor megállapítja: a kormány az országot az utóbbi négy évben "nacionalista irányba" állította, de továbbra is virágzik a korrupció és a nepotizmus. „A miniszterelnökhöz és a Fideszhez közel álló "oligarchák klikkje" elsősorban az állami megrendeléseket szerzi meg .Botrány, hogy Orbán Magyarországában mindez már nem is botrány".
A Deutschlandfunk rádió Szabad, de nem korrekt címmel közölte Stephan Ozsváth összeállítását. A szerkesztő számos szakértőt és baloldali politikust megszólaltató anyagában kiemelte, hogy a választás győztese várhatóan ismét a Fidesz lesz, "köszönhetően a párt igényeire szabott, több, mint 800 törvénynek is, amelyek bebetonozzák a hatalmát". A rádió anyaga szerint az utóbbi négy év folyamatait egyebek mellett az irányított demokrácia, valamint a putyinizáció és a berlusconizáció fogalmaival lehet megragadni, a válságból és a jobb- és baloldal közötti mély megosztottságból pedig a Jobbik profitálhat.
Elkeseredett magyarországi kampányról ír pénteki számában a Financial Times európai kiadása, amely szerint a 8 millió választópolgár harmada bizonytalan. A szerző rámutat, hogy az új, a kormánypártoknak kedvező választási törvény mellett a kormány erős befolyást gyakorol a médiára és a hirdetési lehetőségekre, a pénzügyi erőforrások nagymértékben egyenlőtlenek, továbbá az állami és önkormányzati dolgozókra nyomást gyakorolnak.
A magyar miniszterelnök bírálói szemében Felcsút a központi eleme az "Orbán Rt."-nek, vagyis a kormány és a politikai szálak által összekapcsolt cégérdekek busásan jövedelmező szövetségének - állapítja meg a The New York Times című amerikai napilap újságírója a faluban készített riportjában. A szerző, Danny Hakim rámutat: a tekintélyelvű fordulattal Magyarország afféle fekete bárány lett az Európai Unióban. Orbán Viktor annak ellenére erőlteti különleges terveinek keresztülvitelét, hogy a magyar gazdaság küszködik és a pénzpiacok nyugtalanok a nemzeti valuta árfolyamának alakulása miatt. Megszólaltatja Varga Györgyöt, Felcsút volt polgármesterét, aki kijelenti: ma ugyanaz van, mint a kommunista érában, amikor nem a szakmai felkészültség számított, hanem a lojalitás. Kiemeli továbbá, hogy az egykor antikommunista aktivista Orbán a közelmúltban „gyorsan lezavart” nukleáris egyezménnyel közelebb került Vlagyimir Putyinhoz.
A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap "Magyarország: siker vagy önkény?" címmel közölt írást. Valóban vannak mérhető gazdasági sikerek, ezeket viszont részben a befektetők, főleg a bankok rovására kivetett különadók által tudták elérni. A bankadót Budapest határozatlan ideig meghosszabbította, és a szerző szerint ez azt mutatja, hogy Orbán nem unortodox, hanem önkényes gazdaságpolitikát folytat. A cikkíró szerint eddig a pártok mindig drága és a végén nem finanszírozható választási ígéretekkel nyertek. Orbán most szakít ezzel a trenddel és "nemzeti jelszavakkal fogja meg a választóit, nem pénzügyi kérdésekkel."
A szintén osztrák Der Standard a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi megállapodás aláírásáról szóló cikkben emlékeztetett arra, hogy a Roszatom két új reaktorral bővíti a paksi atomerőművet, amihez Magyarországnak orosz állami bankok nyújtanak hitelt. Budapest így tízmilliárd euróval lesz Moszkva adósa. A cikkíró szerint "megkérdőjelezhető a 10 milliárd euró adósság kérdése. Orbán hatalomra lépése után azt jelentette be, hogy az adóssághegyet, amelyet az elődei hagytak, leépíti. Ez csak igen szerényen sikerült."
A Euronews a devizahitelesek problémáját, a munkanélküliség közmunkával való csökkentését, a nagy mértékű elvándorlást emeli ki az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról készített mérlegében. A Le Parisien azt hangsúlyozza, hogy az Orbán által harsányan propagált rezsicsökkenés sokak szemében elfeledteti azt a megszorító politikát, amit a kormány rákényszerített az országra, megemlítve az áfa 27%-ra való emelését, valamint a 16%-os egykulcsos adót, ami tovább szegényítette a legkevésbé tehetős rétegeket és azt az OECD-adatot, mely szerint a lakosság 30%-a éhezik. Pedig Orbán egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy ne beszéljen „a magyar családok védelméről” – írja a párizsi lap.