kormány;Varga Mihály;atomerőmű;Paks;

A Greenpeace-aktivisták a budai Duna-parton a paksi bővítés ellen protestáltak FOTÓ: K 2 PRESS

- Ködösítés a paksi ügyben

Nem adott érdemi választ a paksi beruházás finanszírozására kötött szerződésről feltett kérdésekre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Jávor Benedeknek és Scheiring Gábornak, az Együtt PM politikusainak. A két ellenzéki képviselő még arra sem kapott feleletet, hogy a közvélemény mikor ismerheti meg a napokban aláírt kölcsön megállapodás magyar nyelvű szövegét.

Sablon feleletet kaptunk a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására kötött magyar-orosz hitelszerződéssel kapcsolatban feltett írásbeli kérdéseinkre Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, vagyis nem érdemi választ. Így a tízmilliárd eurós ( mintegy háromezer milliárd forintos) orosz kölcsön megállapodásról továbbra sem adott a kormányzat részletes információkat. Varga Mihály még azt sem volt képes közölni, hogy mikor lesz megismerhető magyar nyelven is az orosz-magyar államközi hitelszerződés szövege - nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek az Együtt PM társelnöke, aki párttársával, Scheiring Gáborral együtt tette fel a kérdéseit Vargának.

Scheiring Gábor a miniszter válaszát értékelve lapunknak úgy fogalmazott: Varga Mihály nem a képviselőket, hanem a választókat vette semmibe azzal, hogy nem válaszolt egyenesen a kérdéseinkre. Arra próbáltunk választ kapni Jávor Benedek képviselőtársammal, hogy mennyibe kerül s milyen kockázatokkal jár a paksi orosz hitelszerződés, s ennek kapcsán összesen kilenc kérdést tettünk fel. Egyik kérdésünkre sem érkezett elfogadható válasz. Megdöbbentő, hogy a nemzetgazdasági miniszter "közleményében" egyetlen szám sem található. Olyan semmitmondó mondatok sorakoznak benne, hogy "a megállapodás hitelkeretet biztosít Magyarország számára; amelyet hazánk a tényleges kivitelezéshez illeszkedve fog felhasználni."

Tegnap a budapesti Batthyány téren performansszal tiltakoztak a Greenpeace Magyarország aktivistái a paksi beruházás ellen. A "Totális energiafüggőség és kiszolgáltatottság?" című, az energiafüggőségre figyelmeztető megmozduláson a szervezet arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy Magyarország gázellátása körülbelül 80 százalékban függ Oroszországtól, a kőolaj 78 százalékát is onnan szerezzük be. A paksi atomerőmű jelenleg az ország áramtermelésének körülbelül 45 százalékát adja. Az atomerőművi kapacitás duplázásával ez az arány akár 80 százalék is lehet abban az időszakban, mikor a hat blokk együtt működik majd. A zöld szervezet szerint a paksi építkezés az évszázad legrosszabb beruházása lesz.

Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy Varga a válaszlevelében arról írt, hogy azért lesz majd olcsó a paksi atomerőmű két új reaktorral történő bővítése, mert a az alvállalkozókat versenyeztetés úján választja majd ki az építkezéssel megbízott orosz Roszatom. Jávor Benedek szerint viszont akkor lett volna igazán gazdaságos az építkezés, ha kormány is versenytárgyaláson jelölte volna ki a Roszatomot, s nem pályáztatás nélkül adta volna oda neki a több ezermilliárd forintos beruházást.

A paksi kölcsönszerződés ügyében lapunk is több kérdést tett fel a gazdasági tárcának még a hét közepén. Így próbáltuk megtudakolni, hogy Magyarország részéről ki, mikor, hol és milyen felhatalmazás alapján írta alá a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására vonatkozó szerződést az orosz féllel. Kérdeztük, hogy az eseményt miért nem hozták nyilvánosságra, s azt is, hogy kényszerítette -e valami, a magyar kormányt arra, hogy a megállapodás aláírása még ebben a kormányzati ciklusban megtörténjen. Emellett tudakoltuk, hogy létezik -e magyar fordítása az egyezménynek, s ha igen akkor az hol érhető el, továbbá azt, hogy pontosan milyen feltételekkel, kondíciókkal nyújtja az orosz fél a tízmilliárd eurós kölcsönt országunknak. Kérdéseinkre azonban mai lapzártánkig sem kaptunk választ.

Megszűnhetnek a mobiltelefon külföldi használatát terhelő úgynevezett roamingdíjak 2015. december 15-től - erről döntött tegnap az Európai Parlament (EP). Emellett szigorú szabályokkal akarják megakadályozni, hogy a távközlési cégek szűkítsék vagy blokkolják a versenytársaik által biztosított szolgáltatásokhoz vagy alkalmazásokhoz rendelkezésre álló sávszélességet.