rendőrség;Kúria;Milla-tüntetés;

- Így mulasztott a rendőrség a Milla-tüntetésen

Mulasztott a rendőrség a 2012. október 23-i Milla-tüntetésen, amikor nem szerezte be azokat a bizonyítékokat, amelyek az egyik internetes portál ott megvert újságírójának igazát erősítették volna meg - állapította meg mai friss ítéletében a Kúria. A legfőbb bírói szerv azt már nem vizsgálta, hogy a rendőrség hibázott-e azzal, hogy a be nem jelentett szélsőjobbos ellentüntetést nem oszlatta fel.

Elmarasztalta a rendőrséget a Kúria, amiért a 2012. október 23-i ellenzéki tüntetésen gyakorlatilag semmibe vették az Indexnek a Jégbüfénél bántalmazott újságíróját - a legfőbb bírói szerv szerint ugyanis mulasztott a hatóság, amikor nem szerezte be teljes körűen azokat a bizonyítékokat, amelyek a portál videósának igazát bizonyították volna.

Emlékezetes, a budapesti Ferenciek terén akkor az Egymillióan a sajtószabadságért-csoport tartott tüntetést. Ide érkeztek meg a szélsőjobbos ellentüntetők is, akik a Jégbüfénél belekötöttek az indexes Plankó Gergelybe és a videós Szász Barnába. A heves zsidózást és lökdösést a két tüntetést elválasztó rendőrsorfal mögött álló újságírók is észlelték, és kérték is a készenléti rendőröket, hogy intézkedjenek, ám ők semmit sem tettek. Az egyik szélsőjobbos pedig fémlánccal az öklén ütötte arcon Szászt, akinek eltört az orra. A rendőrök még ezek után sem avatkoztak közbe, nem figyelmeztették a hőzöngőket, nem emelték ki, és nem igazoltatták a feltételezett tettest - annak ellenére sem, hogy egy fotóriporter fel is ismerte a bántalmazót, és szólt a rendőröknek.

Szász feljelentést tett a támadója ellen, egyben panaszt nyújtott be a rendőri intézkedés elmulasztása miatt - ám a rendőrség első- és másodfokon is elutasította az érveit. Mint az eljárásban Szászt képviselő Magyar Helsinki Bizottság közölte, az ügyben a hatóság csak a saját munkájukról nyilatkozó rendőrök vallomását fogadta el - a számos helyszínen készült fénykép- és videofelvétel ellenére. "Jellemző, hogy panaszt kivizsgáló parancsnokok elfogadták beosztottjaik azon védekezését, hogy már csak azért sem láthatták a Szászékat körülvevő ellenséges embergyűrűt, mert távol és 20 centiméterrel lejjebb álltak, mint a fenyegetőző szélsőjobbosok" - közölték. Az Index még aznap megosztott videóján azonban jól kivehető, hogy több rendőr is könnyedén észlelhette, mi zajlik közvetlenül az orra előtt.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly decemberben megsemmisítette a másodfokon eljáró országos rendőrfőkapitánynak Szász panaszát elutasító határozatát, egyben új eljárásra kötelezte a rendőrség elsőszámú vezetőjét. Ő azonban nem nyugodott bele ebbe, és felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúrián.

A Helsinki Bizottság szerint annak ellenére is "felemás" ítélet született, hogy a Kúria a rendőri mulasztást megállapította, és elismerte, hogy a főkapitány egyoldalúan fogadta el a rendőri állításokat. "Részben helybenhagyta a korábbi bírósági döntést, és a panaszeljárás újbóli lefolytatására kötelezte a főkapitányt, mert az intézkedés elmaradásának körülményeiről elmulasztotta beszerezni bizonyítékokat, másrészt viszont, a Kúria nem kötelezte a rendőri vezetést arra, hogy vizsgálja meg az oszlatás elmaradásának indokait is" - részletezte a Kúria döntését a jogvédő szervezet, és a legfőbb bírói szerv már csak azért nem tért ki a tüntetés feloszlatásának elmaradására, mert az eredeti írásbeli panaszban "nem volt arra vonatkozó kifejezett kérelem".

Fazekas Tamás ügyvéd szerint - aki a panaszost képviseli a Helsinki Bizottság megbízásából - túlságosan megszorítóan értelmezi a rendőri eljárással szembeni panaszjogot a Kúria. Már az eredeti panaszban is az olvasható, hogy Szász Barna sérelmezi, a rendőrök nem védték meg, nem siettek a segítségére, nem intézkedtek. A panaszeljárás során pedig világossá tette - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is így értelmezte -, hogy ez alatt a rendőrségi törvény által előírt oszlatás elmaradását is értette. "Ha a rendőrség és bíróságok ragaszkodnának ahhoz, hogy a pontos rendőrszakmai kifejezésekkel lehet csak panaszt megfogalmazni, akkor kiüresedne, formálissá válna a panaszjog. Megvárjuk az ítélet írásos indoklását, aztán döntjük el, a strasbourgi Emberi Jogok Európai bíróságához fordulunk-e" - mondta Fazekas Tamás.

Több százezer forintjába került az UD Zrt-nek, amiért beperelte Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját egy 2009-es Népszava-interjú miatt. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága a napokban tette közzé a Portik-Laborc ügyben született ténymegállapító jelentését. Ebben az szerepel, hogy jogsértés nem történt, de a volt főigazgató hibákat követett el. Laborc ezt lapunknak cáfolta, szerinte helyesen járt el.