A szigetország 1967-ban fogadta el a tilalom három elvét: eszerint Japán nem szállít fegyver kommunista országnak, az ENSZ által fegyverembargóval sújtott országnak, továbbá olyan államoknak, amely nemzetközi konfliktusban vesznek részt, vagy pedig fennáll ennek veszélye. A gyakorlatban azonban Japán betiltott minden fegyverexportot, bár az Egyesült Államoknak szállítottak bizonyos katonai célú technológiát. Az új elképzelés lehetővé tenné az országnak, hogy a szövetségesekkel közösen fejlesszenek ki fegyvereket, és hadiiparát hozzáférhetővé tenné új piacok számára – írta a BBC.
A Kyodo japán hírügynökség szerint a japán fegyverexport olyan helyzetekben lesz megengedett, amikor az „hozzájárul a globális békéhez és Japán biztonsági érdekeit szolgálja.” A miniszterelnöki hivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy az új törvény által a fegyver- és haditechnológia export „átlátszóbbá” válhat. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad a fegyverembargó alatti és hadviselő országokkal szembeni szállítási tilalom.
A II. világháború után japán alkotmány megtiltotta az országnak a háborúban való részvételt, kivéve önvédelem esetén. Japán katonákat először a 2004-ben vittek külföldre háborús konfliktusba, akkor sem harcoló egységként: Irakba vezényelték egy 600 fős kontingenst, hogy részt vegyenek az amerikai „újjáépítési programban”.
A japán lépést minden bizonnyal kiváltja Kína gyanakvását. Peking az utóbbi időben többször is egyre erősödő militarizmussal vádolta Tokiót. Amikor tavaly év végén a japán kormány elfogadta az ország új védelmi stratégiáját és növelte katonai kiadásait, e lépéseket a szakértők úgy értékelték, hogy azokat Kínának szánták figyelmeztetésül.
