Vona Gábort nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Nem véletlenül. A nemzeti párt vezetője odáig ment az uszításban, hogy csak ez lehetett a vége. Akármennyire is jó lenne a székely autonómia, ezt nem lehet tenni. Ugyanez vonatkozik egyébként Orbán Viktorra is, amikor a bálványosi szabadegyetemen valójában pártpolitikát folytat nemzeti mezbe bújtatva. Bár a kormányfő ezt óvatosabban teszi, de a lényeg ugyanaz. Sajnálatos, hogy a baloldal ezt a területet teljesen átengedte a jobboldalnak, pedig biztosan nagyobb sikert érne el, mivel a realitásokból indul ki. Óvatosan kellene a székelység autonómiája ügyét kezelni, mivel a románok sem mennek a szomszédba egy kis magyarellenes uszításért. A napokban történt meg az a hallatlan eset, hogy a Steaua egyik hazai bajnoki mérkőzésén "Románia Anyácska, megvédünk!", "Ki a magyarokkal Romániából!" bekiabálásokkal zavarták meg a rendet. A Román Labdarúgó Szövetség mindössze 30 000 lejes büntetést szabott ki a rendező klubra. Kell ez nekünk? Nem jobb a békés megegyezés? Így is nagyon sokszor veszik elő a magyar kártyát. Semmi szükség erre. (Persze, a románok arról szívesen feledkeznek el, hogy Erdélyt voltaképpen ajándékba kapták közel 100 éve az antanttól és a magyarok évszázadok óta élnek Erdélyben - a szülőföldjükön. Akárcsak a románok.) Nincs értelme az állandó feszültségkeltésnek. A két nép együttélésre van ítélve.