kémkedés;titkos dokumentumok;Der Spiegel;Edward Snowden;amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség;

- Több mint 120 vezető után kémkedett az NSA

Több mint 120 állam- és kormányfőről gyűjtött adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), jelentette szombaton honlapján a Der Spiegel. A német hetilap az Oroszországban menedékjogot kapott amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden egyik titkos dokumentumából idézett. Az államtitkot képező NSA-dokumentum 122 nevet tartalmaz, de a Spiegel csupán 12 nevet tett közzé.

Angela Merkel német kancellár neve is szerepel a listán, már korábban kiszivárgott, hogy Merkel mobiltelefonját is lehallgatták az amerikaiak. Új információként ehhez hozzátette a Spiegel, hogy a német kancellárral kapcsolatosan mintegy 300 dokumentumot őrzött az NSA. Az amerikai lehallgatások ügyében Németországban szövetségi nyomozás indult, s a német parlament is saját vizsgálatot indít jövő hónapban.

Mint kiderült, Alekszander Lukasenko fehérorosz elnöktől Julija Timosenkóig számos politikus után kémkedtek. Az NSA figyelemmel kísérte Mahmúd Abbász palesztin elnököt, s Abdullah Badarai volt malajziai kormányfőt is. Bassár el-Aszad szíriai elnököt is megfigyelték, akárcsak a szomáliai, a perui, guatemalai és kolumbiai államfőt.

A Spiegel információiból kiderült, hogy az NSA-nak bírósági felhatalmazása volt a nagy németországi telekommunikációs cégek elleni kémkedésre. Hasonlóképpen volt bírósági végzés a kínai, japán, mexikói, brazíliai politikusok és cégek figyelésére is a Spiegel beszámolója szerint.

A Stellar, a Cetel és az IABG került a többi között az NSA célkeresztjébe. Ebben a brit GCHQ hírszerző ügynökség is aktív szerepet játszott. A GCHQ és az NSA közös lehallgatóközpontot üzemeltet az angliai Cornwallban. A titkos dokumentumból az is kiderült, hogy az egyénre szabott, célzott megfigyelés nagyon fáradtságos, sok munkát igénylő művelet, ezért térhetett át az NSA a tömeges adathalászatra.

Valamivel alacsonyabb volt a részvétel a francia önkormányzati választások második fordulójában, délután ötig a választásra jogosultak 52,36 százaléka járult az urnákhoz, míg az első fordulóban, hasonló idősávban már 54,72 százalék adta le voksát. A nagy közvéleménykutatók becslései szerint 61,5 százalékos lehetett a részvétel. A Le Monde szerint az Ötödik Köztársaság történetében még nem volt ilyen magas, több mint 38 százalékos a tartózkodók aránya.