- Kottából írt Simon-ügy?

Az adócsalás és okirathamisítás gyanújával az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábor ellen vagyonosodási vizsgálat is folyik - tudta meg lapunk. Ebben az eljárásban a volt politikus teendőit nagyban nehezíti, hogy március 12-e óta előzetes letartóztatását tölti a Nagy Ignác utcai börtönben. Már őrizetbe vétele és előzetesének elrendelése is több kérdést felvet, ha az események időbeliségét vizsgáljuk. Február 4-én írt először arról a Magyar Nemzet, hogy egy szocialista képviselő többszáz millió forintot "parkoltat" egy ausztriai bankszámlán. Ekkor már jó ideje - tavaly november 14-e óta - nyomozott a számla ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KnyF) - igaz, formailag nem Simon ellen, hiszen mentelmi joga védte a képviselőt. A politikus azonban február 6-án közölte, hogy párttisztségeiről- és tagságáról lemond, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti mandátumáról is. Azért tett így, hogy amíg tisztázza magát, személye ne hozza hátrányos helyzetbe pártját.

Az adócsalási gyanú azonban ekkor még kevés lett volna ahhoz, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék. Ez ugyanis önmagában nem elegendő a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendeléséhez; tucatnyi magánszemély van szabadlábon ennél jóval nagyobb, akár milliárdos adótartozással is. Néhány nappal később, február 10-én viszont információink szerint a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) 2007 vége, 2008 eleje óta "együttműködő" Welsz Tamás vállalkozó számlát nyitott a MagNet Bankban Simon nevére , pontosabban Gabriel Derdak névre (Derdák a volt politikus édesanyjának vezetékneve), méghozzá az ügyészségi gyanú szerint egy hamis bissau-guineai útlevél felhasználásával, majd azon 75 millió forintnak megfelelő eurót helyezett el.

Két nappal ezután Simon mandátuma és így mentelmi joga is megszűnt. Másnap, február 13-án a nyomozók felnyitották és átkutatták egy pénzintézeti széfjét - nem a MagNet Bankban -, ám abban, úgy tudjuk, semmi érdemit nem találtak. Másnap, február 14-én Simon lakásán is házkutatást tartottak az ügyészségi nyomozók, és lefoglaltak bizonyítékokat. Február 18-án meggyanúsították Simont az osztrák számla miatti adócsalással - a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntette pénz miatt pedig magánokirat-hamisítással -, de ekkor még szabadon távozhatott.

Úgy tudjuk egyébként, hogy Simon kihallgatásait akkor és azóta is személyesen Polt Péter helyettese, Lajtár István vezeti. Az eddigi gyanúk alapján a bíróság vélhetően el sem rendelte volna az előzetesét, hiszen a fentiek nem olyan súlyú bűncselekmények. Március 3-án ismét házkutatást tartottak Simonnál. Időközben Welsz Tamás érdi otthonában is tartottak házkutatást, és egy széfben a sajtóhírek szerint megtalálták a Gabriel Derdak névre kiállított bissau-guineai útlevelet. Ezután, március 10-én Simont meggyanúsították közokirat-hamisítással is az útlevél miatt, majd őrizetbe vették. Két nappal később elrendelte a bíróság előzetes letartóztatását.

Az események fenti láncolatából egyes forrásaink arra következtetnek, hogy Welsz - talán mások megbízásából - gyanúba akarta keverni Simont a MagNet Bankos számlával és az útlevéllel. Ilyen okmánya információink szerint sosem volt Simonnak, és valójában senki sem látta. Bár az ügyészség állítja, hogy létezik, nem hajlandó bemutatni a védelem számára. Az pedig egészen furcsa, hogy - mint megírtuk - a Simon-ügy ügyészségi koronatanúja óránként változtatta meg vallomását a számlanyitással összefüggésben. A MagNet Bank alkalmazottjaként dolgozó férfi első vallomása szerint Welsz Tamás "bemondásra", útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Gabriel Derdak néven, és a pénzt is Welsz fizette be. Egy órával későbbi vallomásában már úgy emlékezett, a vállalkozó be is mutatta az útlevelet. Welsz viszont azt vallotta, hogy Simon személyesen nyitotta a bankban a számlát. Értesüléseink szerint a biztonsági kamerák felvételein Welsz látszik, Simon pedig nem.

Polt Péter: nem mi voltunk

Mostantól az ügyészségre sem lehet hivatkozni - állapította meg Szanyi Tibor. Ezzel a szocialista politkus Polt Péter legfőbb ügyésznek az ő írásbeli kérdésére adott válaszára utalt, amely szerint a Welsz-ügyben a sajtóban megjelent különböző híreknek - leszámítva a hivatalos közléseket - a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) nem forrása. Szanyi arra következtetett, hogy így a jövőben sem történhet meg, hogy ügyészségi belső anyagok, kihallgatási jegyzőkönyvek, tanúvallomások vagy egyéb nyomozati információk kerülnek egyes médiumokhoz - vagy ha mégis, akkor "ezek hitelessége a nullával egyenlő". A Simon-Welsz ügy részleteinek szivárgása miatt már korábban is magyarázkodni kényszerült az ügyészség. Február elején a Magyar Nemzet közölt részleteket a Simon Gábor elleni nyomozásról. Akkor a KNyF elrendelt egy belső vizsgálatot, amely azzal zárult, hogy nem tőlük kerültek ki az információk. Lapunk hiába kérte, hogy adják ki - akár anonimizálva - a jelentést, azt a választ kaptuk: "a nevében is benne van, hogy belső vizsgálat, nem adhatjuk ki".