A piaci várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékpontot vágott a jegybank, ezzel 2,6 százalékra csökkentve az alapkamatot. Az újabb csökkentés ugyan kisebb mértékű, mint a korábbi 0,15 százalékpont, azonban a vágás azt üzeni, hogy az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint a gyengébb forint, és az éledező belső fogyasztás ellenére továbbra sincs veszélyben az inflációs cél - fejtette ki véleményét Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere számára úgy tűnik, hogy a Monetáris Tanácson belül az óvatosabb tagok egyelőre nem győzték meg a tanács többségét, annak ellenére, hogy a jegybank vezetése is jelezte az utóbbi hetekben, hogy a megváltozott globális környezet és az ukrán válság miatt a jegybanknak át kell értékelnie a helyzetet.
A környező országokról szólva a szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a jegybank februárban közölte: egyelőre befejezte a kamatcsökkentő ciklusát, és Lengyelországban is egyre megosztottabb az ottani tanács a kilátásokat illetően. Ezek a változások az MNB mozgásterét is meghatározzák majd. A kilátások szempontjából fontos lehet, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED a legutóbbi ülését követően jelezte, a korábbi várakozásokkal szemben lehet, hogy hamarabb, már 2015 első negyedévében elkezdi a kamatemelést.
Az év második felében emelkedésnek induló hazai infláció, és a globális kamatszint emelkedése az év vége felé az MNB-t is szigorításra kényszerítheti. A magyar jegybankra nehezedő nyomás azonban csökkenhet, mert az Európai Központi Bank a deflációs veszélyek miatt a fejlett piaci vezető jegybankjaitól eltérően az év során újabb enyhítő lépések meghozatalára kényszerül - mondta Bebesy Dániel.
Az Erste Bank elemzőit meglepte a kamatcsökkentés, mert szerintük a kamattartásnak volt nagyobb esélye, különösen Balog Ádám legutóbbi nyilatkozata óta. A jegybank alelnöke akkor jelezte, hogy ugyan az inflációs folyamatok teret adnának további monetáris lazításhoz, de az ukrajnai helyzet és a piaci feszültségek miatt a tanácsnak át kell gondolnia a következő lépéseket. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta: a mostani döntés ugyan a korábbinál kisebb lazítást jelent, de a piac számára azt üzeni, hogy csak mérsékelt kockázatokat lát az MNB. Bár ennek a 0,1 százalékpontnak a közgazdasági jelentősége csekély, a magyar alapkamat már így is jelentősen alulmúlja a legtöbb feltörekvő gazdaságét, ahol már jellemzően elkezdték emelni a kamatokat, tette hozzá Gabler Gergely.
Az elemző idézte az MNB márciusi inflációs jelentéséhez kapcsolódó közleményt: már nagyon limitált a tér a további kamatcsökkentésekre, és a „nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén a Monetáris Tanács nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására.” Ebből Gabler Gergely szerint arra lehet következtetni, hogy az MNB még egy hasonló kamatcsökkentés után áprilisban 2,5 százalékon zárhatja a monetáris lazítási ciklust.
A tegnap ismertetett inflációs jelentés főbb számai alapján az MNB idén 0,7 százalékos, jövőre 3,0 százalékos átlagos inflációt vár, míg a gazdaság 2,1, illetve 2,5 százalékkal bővülhet a két év során. A gazdasági kilátások terén az MNB optimistább az Erste elemzőinél (1,9 százalék, 2,0 százalék GDP növekedés 2014-re és 2015-re), míg infláció tekintetében az Erste idén 1,0 százalékkal, jövőre 2,7 százalékkal számol.
