A nyelvvizsgáztatásról szóló, március 20-án életbe lépett kormányrendelet-módosítás értelmében a jövőben A2-es "belépőfokon" is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon az eddig alapfoknak elnevezett B1-es szint valójában már középszintű ismereteket igazol vissza.
Bizonyos szakmákban, munkakörökben a külföldi, illetve a hazai elhelyezkedéshez azonban elegendő a most bevezetett A2-es szint elérése, ami a remények szerint - egyebek között - a szakképzésben részt vevőket ösztönözi majd a vizsgára. Mit kell tudni az A2-es szinten?
A szaktárca szerint a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges ismeretet mérik fel. A vizsgázónak használnia kell tudni a hétköznapi élethez kapcsolódó szókincset, meg kell értenie a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, képesnek kell lennie az egyszerű kommunikációra valamely ismert témában, s egyszerű fogalmazásmóddal el kell tudnia beszélgetni egy idegennel a saját életkörülményeiről.
Ugyancsak változás, hogy - ha a jelentkező beleegyezik - minden szóbeli vizsgát hangfelvételen rögzítenek majd a vizsgaközpontok, amelyeket meg is kell őrizniük. Szigorodnak az írásbeli vizsgák szabályai is: a feladatlapokat a központok zárt, biztonságos csomagban csak a vizsga napján juttathatják el a felmérés helyszínére.
A szigorítás valószínűleg a 2013 őszén kirobbant - az elmúlt évek legnagyobb - botrányának a következménye. Akkor kiderült, hogy éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat, akik akár félmillió forint kenőpénzt sem sajnáltak egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az így "vizsgázók" az írásbeli feladatok jó válaszaihoz már a vizsga előtt hozzájutottak, a szóbeliken pedig a lepénzelt vizsgáztatók akár a rossz feleleteket is elfogadták.
A kormányrendelet módosítása szerint kétévente meg kell újítani a vizsgaközpontok akkreditációját, amit szigorúan ellenőriznek, s aminek költségeit - igazgatásszolgáltatási díjként, költségarányosan az általuk levizsgáztatottak számával - ők viselik.
Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke önmagában nem tartja elhibázottnak az újabb vizsgaszint bevezetését, mert - mint mondja - az ösztökélhet a megmérettetésre.
Baj akkor lenne az A2-es, gyengébb tudást is honoráló bizonyítvánnyal, ha azt bárki végcélnak tekintené, s lemondana a további tudás megszerzéséről. Mire lehet elég a még az alapfokú tudásnál is gyengébb nyelvismeret? Az alelnök szerint nagyjából arra, hogy egy titkárnő megértse, ha kávét kérnek tőle idegen nyelven.
Aggályosnak tartja azonban, hogy a jogalkotó bizonyos szakmák külföldi műveléséhez szükséges minimum ismeretként definiálja az A2-es szintet, holott sok szakmánál még az alapfokú szaknyelv ismerete is kevés lehet, nemhogy a belépőszintűé.
Ami az írásbeli feltételeinek szigorítását illeti, azt megvalósíthatónak tartja az alelnök.
Már jelenleg is vannak olyan nemzetközi sztenderdek alapján működő nyelvvizsgarendszerek, ahol ez a gyakorlat. A szigorítás ugyanakkor többletterheket ró a központokra, mert a vizsga napján kell átnézniük, hogy hibátlan-e a feladatlap, s az is többe kerül, hogy a zárt feladatsort a fővárosból a távolabbi nagyvárosokba csak a vizsga napján juttathatják el.
A szóbeli vizsga hangrögzítéséről Berényi Milán elmondta: ez is plusz költségekkel jár, másrészt megoldandó technikai feladat, hogy mindenképpen sikerülnie kell a felvételnek. És még egy megválaszolatlan kérdés: ki és milyen esetekben ellenőrizheti a felvételeket.
