Nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvosszakértők jelenlétében elvégzett boncoláson. A férfi együttműködött a rendőrökkel, és nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem vele szemben - hangzott el az ORFK péntek esti tájékoztatóján.
A rendőrség azután állt a nyilvánosság elé eloszlatni "a városi legendákat", hogy a nap folyamán a legkülönfélébb teóriák, sőt összeesküvés-elméletek láttak napvilágot az eltitkolt bankszámlái miatt előzetesben lévő Simon Gábor volt MSZP-s politikus ügyében kulcsfigurának tartott férfi hirtelen halálának okairól és körülményeiről. Megindult a találgatás és az egymásnak sokszor ellentmondó értesülések közlése a sajtóban: Welsz öngyilkos lett vagy a szíve vitte el, esetleg megölették.
A rendőrség a vizsgálat eddigi eredményeit ismertetve a váratlan rosszullét okozta halál forgatókönyvét erősítette. Közlésük szerint Welsz maga jelentkezett a rendőrségnél, hogy átadjon birtokában lévő dolgokat. Erről azonban nem árult el többet Kovács Viktória, az ORFK szóvivője.
A megbeszélt időpontban, csütörtökön 12 óra 5 perckor meg is érkeztek az egyenruhások a Wesz-szel megbeszélt találkozóra. A férfi érdi otthonába mentek, majd 14 óra 55 perckor indultak vissza Budapestre. A járőrkocsival Budapest felé haladva 15 óra 3 perc körül tűnt fel a rendőröknek, hogy a férfi beszéde akadozik, majd szemei felakadnak, elveszti eszméletét. Welszt a rendőrök az általuk ismert legközelebbi egészségügyi intézménybe - egy budai mentőállomásra - szállították; 15 óra 17 perckor érkeztek oda. Azonnal megkezdték a férfi újraélesztését, de végül meghalt.
A szóvivő úgy fogalmazott: az ismeretlen eredetű, Welsz Tamásnak tulajdonított, egészségi állapotára, esetleges szándékaira vonatkozó, sajtóban megjelent mondatok "az eljárás egésze alatt nem hangoztak el". A nap folyamán a Hír24 közölte, hogy információi szerint Welsz öngyilkos lett, és erre már készült egy ideje. "Uraim, bevettem valamit. Nem tudnak ellene semmit tenni" - ezt mondta a portál szerint a rendőröknek Welsz, mielőtt otthonában összeesett. A rendőrségi szóvivő megjegyezte: az eljárás során Welsz együttműködő volt, a rendőrök pedig nem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához.
A rendőrség nyilatkozatán kívül egyelőre más hivatalos információ nincs. A Simon-ügyben eljáró Központi Nyomozó Ügyészség (KNyF) felettes szerve, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kiadott ugyan egy közleményt tegnap, de az csak a hírek szivárogtatásával összefüggésben hárítja a felősséget, miután az egész Simon-ügyet kirobbantó Magyar Nemzet továbbra is feltűnően jól értesült, míg más médiumok úgy tűnik, leginkább csak találgatnak. Az LÜ tájékoztatása szerint a sajtóhíreknek nem a KNyF volt a forrása, illetve olyan hír nem is jelent meg, amely kizárólag a nyomozó ügyészség birtokában lenne.
A hvg.hu arról írt, hogy Welsz állítólag nem a rendőrségnek, hanem a nyilvánosságnak akarta elmondani, kiknek van még általa szerzett bissau-guineai útlevele, olyan, amelyet a hírek szerint Simonnak is szerzett, és amellyel az MSZP-s politikus egyik titkos, budapesti számláját nyitották.
A portál szerint 16 útlevél volt Welsznél: "olyan emberek okmányai, akiknek a személyén mindenki meg fog lepődni" - mondta állítólag a vállakozó az ismerősinek. Utóbbiak szerint azok a hírek sem igazak, miszerint Welsznek anyagi gondjai lettek volna, hiszen állítólag egy útlevélért 30 ezer eurót kért, és "több bizniszben benne volt". Olyan hírek is megjelentek, hogy elszámolási vitái lehettek az afrikai hatóságokkal az útlevelek miatt, ezért nem is térhetett vissza Bissau-Guineába. Az Index szerint viszont helyzete annyira kilátástalan volt, hogy öngyilkosságot fontolgatott, amihez fegyvert akart szerezni "alvilági figuráktól".
Más sajtóhírek Welsznek sokáig "védettséget biztosító" titkosszolgálati szálakat emlegettek, mondván: Welsz egyik ismerőse a szolgálatnak dolgozott. Az Index szerint a főleg Ghánában járatos hírszerző távoli vidékeken ígért jó pénzért földeket magyar nagyvállalkozóknak, akik állítólag fizettek is ezért, de földeket végül nem kaptak.
Amikor a hírszerzőt emiatt felelősségre vonták, ő úgy mentette ki magát, hogy felnyomta Welsz és Simon ügyletét. A vs.hu-nak Suha György, a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület volt elnöke azt mondta, a magyar külügy és a hatóságok tisztában voltak Welsz üzelmeivel. Többek között ezt a kérdést és az ügy titkosszolgálati- nemzetbiztonsági vonatkozásait is vizsgálná az Együtt-PM. Szakpolitikusuk, Gulyás József a nemzetbiztonsági bizottság összehívását követelte, de a fideszes Gulyás Gergely szerint ezt semmi sem indokolja.
Alkut köthetett?
Nem kizárt, hogy Welsz Tamás régóta együttműködhetett a hatóságokkal és "konspirált lebuktatásban" is segédkezhetett - mondta lapunk kérdésére Tarjányi Péter rendőrségi szakértő. Ezt egyébként alátámasztani látszik, hogy bár Welszt és barátnőjét - akit a vállalkozó halála óta információink szerint nem találnak a hatóságok - az Interpol tavaly már körözte egy panamai csalás miatt.
Mint azt az Index feltárta, az Interpol-körözés alapján tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették Welszt a magyar hatóságok, de az ügyészség javaslatára a bíróság úgy döntött, nem adja ki a bissau-guineai tiszteletbeli konzuli címmel is büszkélkedő Welszt Panamának, így a férfi szabadon távozott. Egyes hírek szerint ekkor köthetett alkut a hatóságokkal a vállalkozó, aki "feldobta" Simont.
Érdekes ugyanakkor, hogy Fazekas Géza főügyészségi szóvivő februári nyilatkozata szerint bár tavaly november óta nyomoztak, nem tudtak Simon Gábort érintő nyomozati lépéseket tenni, mert a politikust védte a mentelmi jog. Hogy miképpen nyomozhattak Simon - egyértelműen a saját személyéhez kötődő - osztrák számlája után úgy, hogy képviselőként mentelmi jog védte, azt az ügyészség nem árulta el.
Korábban Magyar György ügyvéd lapunknak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy a Simon ellen korábban folyt büntetőeljárás során (még egykori államtitkárként szignált teljesítési igazolások ügyében) jutott az ügyészek birtokába terhelő információ. Ám a magyar jogrendben is érvényes a célhoz kötöttség elve, azaz, csak az használható fel bizonyítékként, amire a titkosszolgálati eszközök használatát engedélyezték, illetve ami miatt a mentelmi jog felfüggesztését kérték.