Brüsszelben az EU 28 állam- és kormányfője, illetve Arszenyij Jacenyuk, az ideiglenes ukrán miniszterelnök látta el kézjegyével a társulási megállapodás politikai fejezeteit. Ez a dokumentum szűkebb, mint az eredeti, amelynek aláírásától tavaly novemberben az időközben lemondatott ukrán elnök, Viktor Janukovics visszalépett.
A társulási megállapodáshoz kapcsolódó szabadkereskedelmi egyezményt csak a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után véglegesítik, az EU azonban idén novemberig egyoldalú vámkönnyítéseket ígért Ukrajnának. Jacenyuk az aláíráskor azt mondta: "Erősek hiszek benne, hogy az Európai Unió egy hangon fog beszélni, s közösen kiállnak Ukrajna védelmében". Julija Timosenko Kijevben közölte, az aláírás "a Majdan második győzelme".
Az uniós vezetők jelezték, hasonló megállapodást készülnek aláírni két volt szovjet köztársasággal, Grúziával és Moldovával. Az Egyesült Államok és az Európai Unió több mint 40 orosz, ukrán és krími tisztviselőre terjesztette ki a szankciókat. Angela Merkel, David Cameron és más vezetők is leszögezték, nem fogadják el a Krím törvénytelen elcsatolását. "Világos az üzenetünk Oroszországnak, válassza a diplomáciai párbeszéd útját" - szögezte le a brit kormányfő. A német kancellár jelezte, megbízták az Európai Bizottságot, dolgozzon ki széles körű, célzott szankciókat Oroszország ellen.
Ban Ki Mun tegnap Moszkva után Kijevben tárgyalt. Az ENSZ-főtitkár kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz viszonyban kialakult súlyos feszültség miatt. Minden felet óvott a provokatív akcióktól, s erélyesen sürgette az emberi jogok, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A világszervezet emberi jogi ellenőrző csoportot küldene Kelet-Ukrajnába.
A duma után az orosz parlament felsőháza egyhangúlag megszavazta a Krím-félsziget csatlakozását, s a szükséges alkotmánymódosítást, amit nem sokkal később Putyin orosz elnök aláírt. Ezzel a Krím hivatalosan is Oroszország részévé vált. Medvegyev orosz kormányfő felvetette a 2012-es Putyin-Janukovics-megállapodás felmondását. A Harkivban megkötött egyezség szerint Moszkva 30 százalékos gázárcsökkentést vállalt, Kijev pedig elfogadta az orosz Fekete-tengeri Flotta állomásoztatásának meghosszabbítását 2042-ig.
Oroszország gazdasági téren is "bekeményített". A gázártámogatás megvonása nyomán 11 milliárd dollár hátralékot követelnek Kijevtől. Orosz belügyi csapatok vették körül a Roshen ukrán vállalat orosz területen, Lipeckben működő csokoládégyárát, amely az új kijevi vezetést támogató Petro Petrosenko tulajdona. Az amerikai és EU-szankciók hírére esett az orosz papírok árfolyama. A Fitch Ratings pénteken, a bizonytalan orosz gazdasági kilátásokra tekintettel, negatívra rontotta Oroszország “BBB” szintű államadós-besorolásának kilátását. Előző nap a Standard and Poor's hitelminősítő is hasonló lépést jelentett be.
Közös visegrádi fellépés
A visegrádi országok és az Európai Unió további közös fellépését szorgalmazta az ukrajnai "orosz katonai intervencióval" szemben pénteken Budapesten Áder János és Bronislaw Komorowski. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy "az Oroszország által végrehajtott katonai műveletek" veszélyes helyzetet teremtenek Európában. A lengyel államfő úgy fogalmazott, el kell venni Oroszország kedvét "a Krím annektálásához hasonló lépésektől", ehhez erőteljes szankciókra van szükség.
Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, az EU-csúcsot követően kijelentette: "Demokratikus Ukrajnát akarunk, amely elfogadja az európai értékeket és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a kisebbségpolitikában is makulátlan". A miniszterelnök rámutatott, elvárják, hogy Kijev az alkotmányozáskor vegye figyelembe a regionális és etnikai sajátosságokat, és mutasson erőt a szélsőségesekkel szemben.
