Budapesti Tavaszi Fesztivál;Uffizi Képtár;

- Megnyílt a Tavaszi Fesztivál

A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál tagnap a Budapesti Történeti Múzeumban. A két hét alatt összesen 170 esemény zajlik majd, köztük 6 világpremier, 18 magyarországi bemutató valamint további 3 színházi premier lesz, és közel 20 olyan társulat és produkció érkezik Budapestre, amelyek először mutatkoznak be Magyarországon.

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát - mondta a a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hozzátette: a világhírű Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 21 alkotótól 24 magyar önarckép is található. Ezek láthatók most a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap nyílt, július 20-ig látogatható kiállításán. Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is kiállították.

A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István és Victor Vasarely alkotásait. Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára.

Az Uffizi-képtár őrzi a világ legnagyobb, több mint 1650 darabból álló művészönarckép-gyűjteményét, melynek alapjait 1664-ben Leopoldo de' Medici fektette le. Utódai évszázadokon át folytatták a gyarapítást, és ennek köszönhetően ma itt találhatóak a leghíresebb európai és Európán kívüli festők önarcképei Raffaellótól kezdve korunkig. Magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a világhírű gyűjteményben.

A fesztivál képzőművészeti programjának másik erőssége a szintén tegnap, a Ludwig Múzemban nyílt Reigl Judit kiállítás. Az Űr és extázis című tárlat június 22-ig látogatható. Reigl Judit festőművész 1950 óta Franciaországban él és dolgozik. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. 1954-ben a szintén Párizsban élő művésztársa, Hantai Simon bemutatta őt André Bretonnak, a szürrealizmus atyjának, aki azon nyomban meghívta egy kiállításra a szürrealisták galériájába, a L’Étoile scellée-be.

A szürrealisták vizuális programja azonban túl szűknek bizonyult a festő számára. Reigl Judit a szürrealistákkal ellentétben a festményt nem csupán a lélek, a tudatalatti lenyomatának tekinti, hanem a szabadjára engedett testi energiákat befogadó felületnek is: a festék matériájával megküzdő testét is eszközként használja.

A Magyar Nemzeti Galériában március 28. - június 29. között látahtó majd Derkovits Gyula életmű kiállítása. A mintegy kétszáz Derkovits-festményt és -grafikát bemutató tárlat korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. A kiállítás új koncepció alapján közelíti meg az életművet. Nem a magányos zseniről, a különc őstehetségről szól, hanem egy kora képzőművészetében tájékozott, abból és a hagyományokból tudatosan merítő alkotóról.

A Bálnában nyílik meg április 4-én A mecénás főváros - a Fővárosi Képtár című kiállítás. A főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. Bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől napjainkig. A kiindulópont a város életében kiemelkedő szerepet játszó férfiak arcmásainak megörökítése volt, majd a 19. század végén a dinamikusan formálódó városkép festészeti megjelenítése állt a gyűjtés fókuszában.

A századfordulótól kezdve - Bárczy István főpolgármester elképzeléseinek megfelelően - a vásárlásoknak nemcsak a száma növekedett meg, hanem koncepciója is megváltozott: a képek tárgya helyett esztétikai és művészettörténeti szempontok kerültek a mecenatúra középpontjába. Így a Fővárosi Képtár a Nemzeti Galérába olvadt. A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Schrammel Imre életmű-kiállítása a Vigadóban lesz látható.

Hamlet és Rodin

Az idei BTF kiemelkedő produkciója, a Zubin Mehta dirigálta Bécsi Filharmonikusok koncertje. A BBC Filharmonikusok koncertjének karmestere Juanjo Mena, szólistája az osztrák Martin Grubinger lesz. Maxim Vengerov a Lengyel Kamarazenekar kíséretében Mozart és Csajkovszkij műveit adja elő. Eötvös Péter DoReMi című hegedűversenyének magyarországi bemutatója áll a moldáv származású hegedűművész, Patricia Kopatchinskaja és az MR Szimfonikusok műsora középpontjában. A brit Simon Keenlyside és az uruguayi Erwin Schrott is önálló estet ad, míg a világ első számú kontratenorja, Andreas Scholl angolszász dalokkal érkezik, ahogy a barokk muzsika kedvelőit is várja két csemege.

Az Operaház Tosca-előadásán José Cura Cavaradossiként lesz látható.A film és az opera határterületére csábít Philip Glass darabja, A szépség és a szörnyeteg. A művet négy énekes és a Philip Glass Ensemble élőben, a vetített filmmel összhangban szólaltatja meg. A Szentpétervári Eifman Balett, Auguste Rodin és Camille Claudel viharos kapcsolatáról szól, a Bozsik Yvette Társulat egy németországi orosz színházzal, a DEREVO-val együtt mutatja be a Chagall és Gogol ihlette Pokoli bált.

A Recirquel A Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatójával készült. Az Örkény Színház a Shakespeare-év tiszteletére a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében, a készülő előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben is fellép. Mátyássy Bence rendezése a Thália Színházban: Stravinsky A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című művét gyúrja eggyé.

Évente 250 ezer tonna sertéshúst termelnek Magyarországon, nagyjából ennyi kellene is a hazai piacra. A magyar kivitel viszont eléri a 230 ezer tonnát. A nyugat-európai vagy az ázsiai vevők igényesek, csak azt veszik meg, amihez termékpálya-, illetve származási igazolás van. Így a hazai kiskereskedelmi forgalomba nagy mennyiségű importtermék kerül. A behozatal - élő és félsertés, tőkehúsok, készítmények - eléri a 220 ezer tonnát.