Napi Extra;al-Kaida;terrorizmus;Oszama bin Laden;

Az al-Kaida egykori és jelenlegi vezetője mellett többször feltűnt a felvételeken a kuvaiti hitszónok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG

- Vádlott az al-Kaida hitszónoka

Rendkívüli betekintést enged a 2001. szeptember 11-ei támadások hátterébe Oszama bin Laden vejének vallomása, akit terrorizmus vádjával hallgatott meg az illetékes manhattani bíróság. A kuvaiti hitszónok az al-Kaida terrorszervezet szóvivője volt, tavaly fogták el Törökországban.

Síri csend uralkodott a kongóan üres manhattani tárgyalóteremben, amikor a védelem bejelentette, Szulejmán Abu Gait vallomást kíván tenni. Az al-Kaida egykori szóvivőjét tavaly márciusban fogták el Törökországban. Peter King amerikai republikánus képviselő akkor pszichológiai győzelemről beszélt, mondván a nemzetközi terrorszervezet érzékeny pontjára tapintottak azzal, hogy Oszama bin Laden vejét kézre kerítették, s az al-Kaida halálra van ítélve.

A meglepetésszerű vallomás híre szájról-szájra terjedt, az érdeklődők lassan teljesen megtöltötték a termet. "Hallottad mi történt…az Egyesült Államok elleni támadást? Mi vagyunk, akik elkövettük" - idézte fel Abu Gait a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás éjszakáját, amikor állítása szerint három órás vezetés után találkozott a 2011-ben likvidált al-Kaida vezérrel egy afganisztáni barlang mélyén. A férfi úgy vélte, bin Laden nyugtalan volt azon az éjszakán, s arról kérdezte őt, mit vár, mi fog történni ezután. "Amerika nem fog nyugodni, míg két dolgot el nem ér: meggyilkolni téged, s megdönteni a tálib uralmat, jósoltam, mire bin Laden csak annyit válaszolt, túl pesszimista vagy" - emlékezett vissza Abu Gait. Az al-Kaida vezér munkát ajánlott az egykori muszlim imámnak, s egyben bejutást a világ legkeresettebb terrorszervezetének legbelső köreibe. "Azt akarom, te közvetítsd üzenetünket a világ felé" - mondta bin Laden Abu Gaitnak a férfi vallomása szerint.

A történet bemutatása egy utolsó, keserves próbálkozás volt a védelem részéről, hogy ellensúlyozza azt a temérdek vádat, és bizonyítékot, amely a pap és szóvivő ellen szól. Abu Gait az amerikai Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai ellen intézett merénylet után az al-Kaida számos videofelvételén feltűnt, megtorlással fenyegetve az Egyesült Államokat az afganisztáni katonai beavatkozás miatt. Még 2001. szeptember 12-én, egy nappal a terrortámadás után magával Oszama bin Ladennel, s az al-Kaida jelenlegi vezérével, Ajman al-Zavahirivel szerepelt egy képsoron, dzsihádra szólítva a "zsidók, keresztények és amerikaiak ellen". A kuvaiti férfit országa ezért megfosztotta állampolgárságától. Elfogása után az Egyesült Államok terrorizmus és összeesküvés vádjával indított ellene eljárást.

Abu Gait védői azt sosem tagadták, hogy a férfi a 9/11-es merénylet után részt vett az al-Kaida tevékenységében, de úgy próbálták beállítani, bin Laden vallási tanítóként, hitszónokként szervezte be, a támadások tervezésében sosem volt szerepe. Ugyanakkor a nyomozás során kiderült, a férfi még 2001. szeptember 7-én, pár nappal a támadások előtt Kuvaitba küldte terhes feleségét, hat lánytestvérét és fiát, ami arra utal, tudhatott a készülő merényletről. "Az al-Kaida kiképző táborain belül és kívül is arról beszéltek, valami nagy dobásra készülnek, de nem tudtam, miről van szó" - felelte, mikor Michael Ferrara ügyész-helyettes erről kérdezte.

A jogász belekötött a prédikátor azon állításába is, miszerint csak azért maradt és segített Oszama bin Ladennek a 9/11-es merénylet utáni két hétben, mert nagyon feszültté vált a helyzet Afganisztánban, s nem volt rá mód, hogy elutazzon. "Azt állítja, a videofelvételen elmondott beszédében csak azért szólított a hitetlenek elleni harcra, mert nem volt személygépkocsija?" - tette fel gúnyos kérdését Ferrara, miközben sokat sejtetően az egyik bíróra mosolygott, a másik felé pedig biccentett egyet, számolt be róla a Washington Post helyszíni tudósítója. Abu Gait csupán annyit tudott felelni zavartan: "Nem értem a kérdést".

Első kihallgatásán még nyugodt, kiegyensúlyozott válaszokat adott az arab tolmács segítségével feltett kérdésekre a 48 éves gyanúsított. Kék inget és szürke öltönyt viselt, mikor lelkesen arról mesélt, hogyan találkozott 2011 júniusában, első alkalommal az al-Kaida vezetőjével, aki azért hívta meg kandahári otthonába, mert hallotta, ő egy kuvaiti hitszónok. Később, a 9/11-es merénylet után vette el bin Laden egyik lányát, s lett egyben a terrorista vezér veje. Abu Gait úgy vélekedett, az al-Kaida alapítója azért kérte őt fel, mert meggyőződése volt, a kemény katonai kiképzés mellett szükség van a muzulmánok vallási megerősítésére is. Elismerte, tudott arról, hogy Oszama bin Ladent a terrortámadások kapcsán keresik, de "ennek ellenére is meg akarta ismerni"

A videofelvételekről, amelyeken szerepelt és újabb támadássokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat, a vádlott azt vallotta, azok "Oszama sejk gondolatai és elvei" voltak, ő csak "díszes köntösbe" öltöztette őket. Abu Gait hangoztatta, e prédikációk főleg vallási természetűek voltak, elsődleges céljuk pedig az volt, hogy az elnyomás elleni harcra ösztökélje a muzulmánokat.

"Azt akartam üzenni a muzulmánoknak, hogy felelősséggel tartoznak saját védelmükért" - tette hozzá. Nyomatékosította, nem vett részt a toborzásban, s az al-Kaida katonai képzésében, s következesen tagadta azt is, hogy tudomása lett volna a meghiúsult "cipőbombás" támadásról, melynek során a brit Richard Reid lábbelijébe rejtett pokolgéppel próbált terrorcselekményt elkövetni három hónappal a 9/11-es merényletet követően.

Az ügyész nem fogadta el azt az érvelést, mely szerint Abu Gait csak azért találkozott 2001. szeptember 11-én Oszama bin Ladennel, mert egy befolyásos sejk volt, aki tiszteletet érdemel. "Tudott róla, hogy több ezer amerikai haláláért felel, mégis csupán azért fogadta el a meghívását, hogy udvarias legyen?" - kérdezte a jogász fejcsóválva.

Az esküdtszék várhatóan jövő héten kezdi mérlegelni, milyen döntést hozzon. Ha Szulejmán Abu Gaitot elítélik, életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat.

A második világháború óta nem volt arra példa, hogy valamely országtól más ország területet vett volna el. A krími helyzet nem hasonlítható egyetlen korábbi, gyakran hivatkozott precedensre sem, állítja Yurii Mushka Ukrajna magyarországi nagykövete. A diplomata szerint a Krím annektálása az agresszió csúcsa, az ukrajnai kisebbségeknek pedig, így a magyaroknak sem, nincs mitől tartaniuk.