A Szilvásy György volt titokminiszter és a korábbi titkosszolgálati vezetők amúgy is átpolitizált és 2041-ig titkosított ügyében az eredeti tervek szerint a mai első tárgyalást április 11-én követte volna a második, melyen várhatóan már ítéletet is hirdetett volna a bíróság. Ez segítette táplálni azokat a politikai összeesküvés-elméleteket, melyek szerint a kormánypártoknak jött jól ez a menetrend, hiszen így a titkosítás miatt részleteiben amúgy nem ismerhető kémügy általános politikai vonatkozásait sulykolhatták volna a kampányban, a Fidesz számára esetlegesen kínos, mondjuk a vádlottak számára kedvező ítélet kihirdetése viszont már a választás utánra csúszott volna.
Ismert, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa által tavaly júliusban kihirdetett elsőfokú ítélet - melynek a titkosítás miatt csak a rendelkező része nyilvános - alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Szilvásy György korábbi titokminiszter is. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre felbujtásért ítélték el. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság felmentette.
Felmentését kérve fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen Szilvásy, akit állítása szerint bizonyítékok nélkül ítéltek el. Megalapozatlannak nevezte az ítéletet Galambos Lajos védője is, aki - Laborchoz és védőjéhez hasonlóan - szintén fellebbezett, felmentést kérve. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség viszont Galambos és Szilvásy esetében hosszabb időtartamú, Laborcnál pedig felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést és valamennyiük esetében közügyektől eltiltást is kért. Megírtuk: a mára tervezett tárgyalást várva több vádlott védője arra számított: visszakerül ez az eljárás is elsőfokra. Méghozzá formai hibák miatt, ahogy a tábornokperben is történt - ugyanaz a tanács ítélkezik most Szilvásyék ügyében, mint abban. (A "viszkisdoboz-ügyként" elhíresült, vesztegetés vádjával folyó perben első fokon minden vádlottat minden vádpont alól felmentettek.)
A kémper eddigi menetrendjét információink szerint leginkább az írta felül, hogy a fellebbviteli ügyészség a védelem beadványai alapján észlelte azokat az anomáliákat, amelyek első fokon történtek. Lapunk cikksorozatban tárta fel a katonai tanács által elkövetett súlyos eljárási szabályszegéseket. Az államtitok miatt amúgy zárt tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre sem, sőt hetekkel későbbre sem. A jegyzőkönyv-vázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" sok esetben eközben olyan mondatokat tartalmaztak, amelyek a tárgyaláson el sem hangzottak.
Értesüléseink szerint ezeket az anomáliákat a végleges jegyzőkönyvek sem tisztázták. Sőt, kiderült, hogy a védői panaszok megalapozottak, hiszen több esetben jelentős eltérés mutatkozik a tárgyalási jegyzőkönyvek írásos szövege és a tárgyalásokról készült hangfelvétel között. Molnár Lajos, Galambos védője megerősítette lapunknak a tárgyalás halasztását, és fenntartotta korábbi állítását, miszerint első fokon olyan súlyos eljárási jogsértések történtek, melyek abszolút hatályon kívül helyezési okok.