A magyar gazdaság környezete nem rossz. A kilábalás törékeny, ugyanakkor jó esélye van annak, hogy egy kivételével minden uniós tagállam GDP-je növekedni fog 2014-ben - mondat Suppan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője ezzel közvetve cáfolta Orbán Viktor kormányfőnek azt a Kereskedelmi kamarában is elhangzott állítását, hogy Európa válságban van, ezért is kell önállóan lábra állnunk, és a keleti nyitásnak primátust adni. A szakember számításai szerint az unió átlagos növekedési üteme idén 1 százalék körül lesz.
Csak egy viszonylagos, átmeneti és látszólagos javulás figyelhető meg - hangoztatta Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint valós gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem lesz tartós gazdasági növekedés, a válságból való kilábalásra, felzárkózásra így nem lehet számítani. Erre csak akkor lenne esély, ha lényeges változások következnének be, ha helyreállna a jogbiztonság, és kiszámíthatóvá válna a gazdaságpolitika.
A tavalyi 1,1 százalékos GDP-növekedésből 0,9 százalékot a mezőgazdaság adott a viszonylag jó időjárásnak köszönhetően. Az agráriumot nem számítva a magyar gazdaság 2013-ban gyakorlatilag stagnált. Az a csekély növekedés is jelentős részben az uniós források fölhasználásával magyarázható, hiszen az előző 7 éves ciklus végén a kormány igyekezett minél több pénzt lekötni. Ha ennek a hatása elmúlik, 2015-2016-ban erre alapozva már nem lehet a gazdaság bővülésével számolni. Nem várható a foglalkoztatás érdemi bővülése és a munkanélküliség csökkenése.
A GDP, az ipari termelés, a kereskedelem, a pénzügyi és az ingatlanszektor teljesítménye, a lakossági fogyasztás, a vállalati hitelállomány, az üzleti beruházások mértéke és a foglalkoztatás nem érte el tavaly a 2011-es szintet sem. Összességében a kormány fogadkozásával szemben a GDP nem évente, hanem négy év alatt összesen bővült 3 százalékkal. Az államadósság is csak a kormányzati propaganda szerint csökkent, valójában stagnált, sőt, az idén márciusban kibocsátott 3 milliárd dolláros államkötvény-kibocsátás miatt 84-85 százalékra szökhet fel - derül ki a GKI tegnap megjelent előrejelzéséből. Az elemzés szerint 2014-ben 1,5 százalékos GDP-növekedésre és 1,3 százalékos inflációra lehet számítani, ami év végére 3 százalékra gyorsulhat.
Vértes megjegyezte, idén legalább 150 milliárd forintos költségvetési kiigazításra lehet szükség. A mesterségesen leszorított imfláció, és a közszférában végrehajtott béremelések miatt a reálbérek 2,3 százalékkal nőnek. A lakossági fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal bővül, mert a forintgyengülés miatt a devizahitelesekre nagyobb teher hárul, mint mint a "rezsicsökkentés" haszna.
A rezsicsökkentés hatása idővel elenyészik, és apránként emelkedhetnek az árak. Az állami kézbe kerülő, vagy az itt maradó szolgáltatócégek fenntartásához, fejlesztéséhez hiányzó bevételeket a nagy állami holdingok, szervezetek kénytelenek kipótolni. Így a dotálást nemcsak az adott szolgáltatást igénybe vevő fizeti meg az adójában, hanem mindenki - tette hozzá Akar László, a GKI alelnöke.
Idén a beruházások GDP-hez mért aránya a 18 százalékot érheti el, elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott állami projektek miatt, de még ez a csekély érték sem lesz tartós, 2015-2016-ban visszaeshet 16-17 százalékra - mondta a Népszavának Akar László. A gazdasági növekedéshez 20 százalék fölé kellene tornásznia a beruházási rátát. Magyarországról egyelőre kifelé szivárog a működőtőke és nem befelé jön.
Suppan Gergely szerint az autóipar lehet a húzóerő, idén ugyanis megháromszorozhatja termelését. A Takarékbank elemzőinek jóslata szerint a magyar GDP csak 2015-re éri el a válságot megelőző szintjét. A hazai növekedés egyre határozottabb jeleket mutat, melynek stabilitásáról inkább a következő fél év adatai győzhetnek meg bennünket - vélte Háda Bálint, a Qaestor vezető elemzője. A cég 1,4 százalékos gazdasági növekedést vár 2014-re. Az MNB számára a kedvező belső környezet ugyan ad még némi teret a monetáris lazításra, de Háda szerint lassan véget ér a kamatvágási ciklus.
A fenntarthatóság továbbra is akadályokba ütközik, mert a gazdasági fellendülés hosszú távon a fogyasztás további élénkülésével, a vállalatok beruházásainak növekedésével, valamint a hitelpiac erősödésével érhető el.