Az előző kormányzati ciklus végén az adósságállomány GDP arányosan 80 százalékot tett ki. Ez az érték egyébként pontosan megegyezett az Európai Unió tagországainak akkori átlagos adósságállományával. Az államadósság tehát a GDP 24 százalékával nőtt. Ebből 4 százalékot tett ki az IMF-től felvett hitel fel nem használt része, amelyet az előző kormány betétként a MNB-nél helyezett el, és az Orbán kormány használt fel, többek között a MOL részvények megvásárlására. A bruttó hazai termék 12 százalékával megegyező értéket képviselt az a mintegy 3 000 milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon, amelyet szintén ez a kormány költött el.
A fennmaradó 8 százalékból 4 százalékot tesz ki az előző két ciklus kormányainak az a kiadási kötelezettsége, amely az Orbán-Torgyán kormány 2001-ben és 2002 januárjában bevezetett lakástámogatási rendszerének köszönhető. Az államadósság megítélésénél a gazdasági világválságról sem szabad megfeledkezni. A magyar adósságnövekmény e két évben elérte a GDP 12,3 százalékát, tehát gyakorlatilag ekkor nőtt meg jelentősen az államadósságunk, de ez az emelkedés a közepes értéket jelenti az Európai Unió tagországai között.
Az államadósság csökkenése a kormány szinte kultikus céljává vált, amelyet mindenáron tartani akartak. A kormány 2010 nyarán még csupán arról beszélt, hogy a nyugdíjrendszernek önfinanszírozónak kell lennie. Nem sokkal később azonban váratlanul totális támadást intéz a magánnyugdíj-pénztári rendszer ellen, és gyakorlatilag kényszerrel államosítja szinte a teljes magánnyugdíj vagyont.
Ennek praktikus - sőt kényszerű- oka volt, hogy a zavaros gazdaságpolitika első kudarcait követően szüksége volt a kormánynak a 3 000 milliárdos nyugdíjpénztári vagyon jelentős hányadára. A társadalom egyfajta tűrőképességi vizsgája is volt az einstand. A kísérlet a Fidesz szempontjából teljes sikerrel végződött. Az ijesztgetés és a zsarolás, valamint a lehengerlő, hazug kommunikáció együttesével a nyugdíjpénztári tagok mintegy önként, - később megszegett - kormányzati ígéretek hatására lemondtak csaknem 3 000 milliárdos magánvagyonukról.
A nyugdíjpénztári vagyon felélése azonban nem érte el a kitűzött célt, nem tette lehetővé az államadósság érdemi mérséklését. Azóta is a GDP 80 százaléka körül ingadozik az adósságráta. Viszont többször is a statisztikai felülvizsgálat módszertana segítette ki a kormányt, hogy az államadósság folytonosan csökkenő trendjét mutathassa be. A KSH 2013 szeptember végén - a szokásos módszertani felülvizsgálat keretében - lefelé módosította a bruttó hazai termék 2011. évi, valamint 2012. évi adatait. Ennek következtében megnőtt a GDP 2013. évi dinamikáját jelző számszerű adat.
Megjegyzendő, hogy a statisztikai mutatószámok korrekciója általánosan elfogadott eljárás a nemzetközi gyakorlatban, különösen a legbonyolultabb módszertannal rendelkező nemzeti-számla számításban. Nem önmagában az adat-felülvizsgálatok, illetve korrekciók ténye, hanem azok gyakorisága és mértéke okozhat zavart a gazdasági folyamatok értékelésében. A magyar statisztikai szervezet az utóbbi két évben láthatóan elbizonytalanodott.
A tavalyi államháztartási folyamatok is világosan mutatták, hogy az államadósság nincs csökkenő pályán. Ezt a problémát a kormány jelentős kreativitással hidalta át, és az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorította az államadósság szintjét. Az év utolsó napjaiban két cég a birtokában lévő állampapírok egy részét néhány napra visszaadta az Államadósság Kezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek adósságot jelentő tételként a könyvekben. Ezzel a központi költségvetés adósságállománya a december 6-án fennálló 22 728 milliárd forintról az év végére 21 999 milliárd forintra, tehát 729 milliárd forinttal csökkent, majd 3 héttel később, január 24-én már ismét 22 862 milliárd forintra nőtt, azaz rövid idő alatt 863 milliárd forinttal emelkedett.
Két hónappal később, március 14-én pedig új csúcsra, 23 569 milliárd forintra nő a központi költségvetés adóssága. Ennek következtében az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága a múlt év végén 23 068 milliárd forint volt, amely már a - feltételezett - GDP 79 százaléka. Ennek alapján az első negyedév végén az adósság feltehetően ismét meghaladja majd a GDP 82 százalékát.