Egy március 11-én indult holland kezdeményezés éppen ezt próbálja elérni: egy petícióval az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló Irányelvhez javasolnak kiegészítést, amely a médiatulajdonlásnak, a média átláthatóságának, a politikai érdekellentéteknek a viszonyát, valamint a média függetlenségét felügyelő szerveknek a munkáját szabályozná újra. "Az ilyen törvényi szabályozás az EU Alapjogi Chartájával összhangban, annak a közérdekű célnak is megfelel, hogy az eszmék és az információ szabad áramlása révén megvalósulhasson a pluralista, demokratikus párbeszéd" - olvasható a petíció expozéjában.
Ezt a jogszabályt lényegében könnyűszerrel kötelezővé tehetné az unió: a sikeréhez legalább 7 országból összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni augusztus 18-ig. Ha ez megvan, az Európai Bizottságnak kötelező a napirendjére vennie az ügyet. Ekkor megvizsgálja a cél hitelességét, és ha nem látnak akadályt a megvalósulásra, a javaslatot már azzal az igénnyel küldik tovább az Európai Parlament elé, hogy az kezdjen el dolgozni ezügyben és alkossa meg a szükséges jogszabályt.
"A célja, hogy elkerülendővé váljon az a helyzet, ami Olaszországban van, és már Magyarországon is tapasztalható, hogy a közmédia, illetve a magánmédia is egyetlen kézben koncentrálódjon" - összegezte a petíció fontosságát Kakuk György. Az aláírásgyűjtést most zászlajára tűző Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja szerint az unió eddig nem sokat tehetett, hiszen nem volt hozzá eszköze, hogy közbelépjen például a magyar médiatörvény elfogadása, vagy később a közmédiában történt tömeges kirúgások ellen. "Mindeddig nem védte kötelező európai jogi norma a sajtószabadságot, hisz álmában sem gondolta senki, hogy egy tagország kormánya ide süllyedhet.
Ez a jogszabály azonban végre megfelelő eszköz lehet az unió kezében. Magyarország esetében különösen fontos volna, hiszen ahol öt közszolgálati csatornán is egyformán kormánypropaganda megy, és ahol éppen a második legnagyobb kereskedelmi csatorna, a TV2 esetében merült fel a gyanú, hogy fideszes tulajdonba vándorolt, ott komoly relevanciája lenne egy ilyen változásnak" - fejtette ki lapunknak Kakuk, hozzátéve: nem csak DK-szimpatizánsok számára lényeges ez, hanem bárkinek, aki a hiteles tájékoztatást fontosnak tartja.
Bár a DK politikusa elismerte, a kampányhajrában egy ilyen üzenet "nem megy át", de mint mondta, hosszú távú kezdeményezésről van szó, és "a jövőre nézve fontos, hogy ebből a provinciális mocsárból valahogy kitörjünk", és az ellenszél dacára is fel kell vállalni az ügyet. Egy európai értékeket valló párt számára nem is kérdés, hogy csatlakozik egy ilyen akcióhoz - mondta. A petíciót bármely szavazásra jogosult uniós polgár aláírhatja, annak magyar szövege elérhető az Európai Unió oldalán - mindössze egy személyi okmányszámot kell hozzá megadni.
Arra, hogy összejöjjön az egymillió aláírás, Kakuk szerint komoly esély van, hiszen az egyik legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, a kétmilliós taglétszámmal rendelkező Verdi már csatlakozott az akcióhoz.
A magyar médiatörvény - illetve akkori állapotában a "médiaalkotmány" - 2010. decemberi megszavazását máig komoly nemzetközi bírálatok érik. Emlékezetes, a törvénytervezet elleni tiltakozásként fehér címlappal jelent meg a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, majd lapunk és a 168 Óra is követte példájukat. Addigra már olyan nemzetközi szervezetek bírálták az elfogadás előtt álló médiatörvényt, mint az Európai Újságíró Szövetség, az Európai Lapkiadók Egyesülete, a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége, a Freedom House, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
