Joe Biden amerikai alelnök Lengyelországba, majd Litvániába utazik, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon. Az Egyesült Államok ezzel is demonstrálni kívánja, hogy a NATO-tag kelet-európai államok számíthatnak NATO segítségére. „Össze kell tartanunk” – hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő.
Washington és szövetségesei azt akarják megakadályozni, hogy Putyin elnök tovább terjeszkedjen Kelet felé. Szakértők szerint következő célpontja Moldova lehet, ahol a Dnyeszter Menti Köztársaság már régóta lényegében külön oroszbarát államként működik az országon belül.
Az Európai Unió állam és kormányfői csütörtökön és pénteken megrendezendő csúcstalálkozójukon egyeztetnek a kialakult helyzetről. Komoly viták várhatóak arról, milyen további intézkedéseket foganatosítsanak Moszkva ellen. David Cameron brit kormányfő keményebb fellépésre akarja ösztökélni az európai partnereket. Felvetése azonban nem aratott osztatlan sikert. Bulgária és Ciprus különösképpen függ az orosz gazdaságról. Utóbbi ország ráadásul még nem heverte ki a gazdasági válság következményeit, s súlyos recesszióban van. Az egyes tagországok ellenállása miatt ezért valószínűtlen, hogy az eddig elfogadottaknál keményebb szankciókat helyezzenek kilátásba Oroszországgal szemben az uniós csúcstalálkozón.
Kényes kérdés azonban az is, hogy fegyverembargót is elfogadjanak-e. Franciaország számára fontos felvevőpiac az orosz, Moszkva két Mistral-típusú helikopterhordozót is rendelt Párizstól 1,2 milliárd euró értékben. Az első hordozót 2014-ben, a másodikat 2015-ben szállítanák a franciák. A két ország később további üzleteket kíván kötni.
Az EU-csúcs fontos eseménye lesz, hogy pénteken délelőtt aláírják a társulási megállapodást Ukrajnával.
