A szakemberek úgy vélik, hogy 2013-ban hatalmas korrekció ment végbe a magánszektor hitelállományában, vagyis jelentős mérlegkiigazítást hajtottak végre, a valósághoz és nem megalapozatlan elképzeléseikhez alakították jövőképüket. Vagyis az az elemzők véleménye, hogy a 2010 második fele óta felerősödött jogbizonytalanság, a büntető célú különadó kivetése nem okozott sokkot, hanem azok a vállalkozások, amelyek tőkeerővel bírták, alkalmazkodtak a kedvezőtlenebbé váló körülményekhez. Részben ennek köszönhető, hogy tavaly végre a magyar GDP elérte a 2007-2008-as évek szintjét.
A megkérdezettek 35 százaléka szerint olcsó finanszírozási lehetőségekre van szükség, további 8 százalék pedig a vállalkozói hitelek kamattámogatását látná szívesen, 31 százalék, azaz a válaszadók közel harmada vélekedik úgy, hogy elsősorban a tevékenységüket terhelő adók csökkentése járulna hozzá leginkább fejlődésükhöz. A piaci lehetőségek bővítését és a bürokrácia mérséklését mindössze a válaszadók 13-13 százaléka tartja elsődleges szempontnak - erről szól a Vállalkozókhitele.hu online felmérése, amely 550 megkérdezett válasza alapján készült, és nem minősül reprezentatívnak.
A Matolcsy György jegybankelnök - korábbi nemzetgazdasági miniszter - nevével fémjelzett növekedési hitelprogram (NHP) második körét 2014 végéig igényelhetik a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), az olcsó, 2,5 százalékos összköltséggel járó hitel kihasználatlansága azonban még a legpesszimistábbakat is meglepték. A bankok azonban - öngerjesztő módon - optimista jelzéseket adnak, elismerik, hogy csekély az érdeklődés az NHP iránt, de a második félévben - az uniós pénzek hajtotta beruházások révén - változhat a helyzet. Az ugyancsak a gyorsulásban bízó K&H Bank szakértői is intőn figyelmeztetnek: "Nincs most szerencsés helyzetben Magyarország, hiszen a feltörekvő országok felszínre bukkanó problémái magukkal sodorhatják a még gyenge lábakon álló magyar gazdaságot is."
Annak még örülni is lehetne, hogy a vállalkozások 52 százaléka olyan típusú hitel felvételére készül, mint amilyen az NHP, de elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi banki forrás bevonását a következő 6-12 hónapban. Márpedig kölcsön nélkül működni, fejleszteni csak különlegesen szerencsés esetekben lehet. Az uniós tagországok között alig-alig fordul elő, ami Magyarországon nem számit ritkaságnak: a már elnyert támogatást sem veszik igénybe a kkv-k, mert bizonytalan piacismeretük, gyenge marketingtevékenységük miatt nem képesek évekre előretekinteni, ezért beleremegnek, amikor a várható törlesztés részleteiről esik szó. Így jóformán csak a vissza nem fizetendő uniós támogatásokkal, valamint a forgóeszközhitellel számolnak.
A vállalkozók bankválasztása nagy mértékben eltér a lakosságétól. Amíg a háztartások nehezen szánják rá magukat a bankváltásra, addig a vállalkozásoknál a hitelfelvételnél a legkevésbé lényeges szempontot a már meglévő banki kapcsolat jelenti, vagyis akár jelenlegi bankjuktól is megválnának a vállalkozások egy-egy olcsóbb hitel vagy bankszámla érdekében. Erre alapozzák a szakértők, hogy a közeljövőben felerősödhet a vállalkozó ügyfelek mobilitása. Ezt elősegítheti, hogy a tranzakciós illeték bevezetése, illetve mértékének emelése rendkívül érzékenyen érintette a vállalkozásokat. (Ha pénzügyi rezsicsökkentést emleget a kormány, ezt csak a távoli jövőben terjesztenék ki a vállalkozói szférára.) A felmérésben résztvevők 54 százaléka egyébként arra számít, hogy idén tovább növekszik a GDP. (Akadnak olyanok is, akik ezzel ellenkező folyamat érvényesülésétől sem lepődnének meg.)